Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 50. szám

902 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 50. szám 11. §• (1) Az R. 313. § (1) bekezdése helyébe a követ­kező rendelkezés lép: „(1) Az Állami Biztosítóval kötött szerződés alapján életjáradékban részesülő, külföldről haza­települt személy, továbbá Magyarország területén az illetékes hatóság engedélyével állandó jelleg­gel letelepedett külföldi állampolgár, valamint hontalan személy, aki az anyasági és temetési se­gélyre megállapodás alapján jogosult, havonként 130 forint betegségi járulékot köteles fizetni. Az Állami Biztosító az életjáradékban részesülőtől köteles a járulékot havonta levonni és a Társa­dalombiztosítási Főigazgatóság Budapesti és Pest megyei Igazgatósága részére átutalni. A külföldi állampolgár, valamint a hontalan személy a járu­lékot a lakóhelye szerint illetékes társadalombiz­tosítási igazgatóság (kirendeltség) részére havonta köteles átutalni." (2) Az R. 313. § (3) bekezdés helyébe a követ­kező rendelkezés lép: ,,(3) Nem kell betegségi járulékot fizetni arra a naptári hónapra, amelynek teljes tartama alatt az (1) bekezdésben említett személyre az anyasá­gi és temetési segélyre jogosultság egyéb jogcí­men is kiterjed, valamint az elhalálozás hónapjá­ra." 12. §. Ez a rendelet 1976. január 1-én lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit az 1976. január hó l-e után esedékessé váló járulék tekintetében kell első ízben alkalmazni; ezzel egyidejűleg az R. 315. §-a hatályát veszti. Lázár György s. k., a Minisztertanács elnöke MiniszfierSaraácsS határozás©!* A Minisztertanács 1030/1975. (XI. 15.) számú határozata a mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről A mezőgazdaság fejlesztése, a termelési fel­adatok megvalósítása, a jövedelem tervszerű ala­kulása érdekében a Minisztertanács az alábbi ha­tározatot hozza: I. Jövedelemelvonás 1. A termelőszövetkezetek — bruttó jövedel­mük alapján — nyereségükből jövedelemadót fi­zetnek. Az adót az egy dolgozóra jutó bruttó jö­vedelem nagysága szerint emelkedő mértékben kell megállapítani. Amennyiben az adó megha­ladja a nyereség városi és községi hozzájárulás­sal csökkentett összegének a 80%-át, a többletre adóvisszatérítés illeti meg a termelőszövetkezetet. 2. A jövedelemfelhasználásnál az adófizetés az alapok képzését megelőzi. 3. Az egy főre jutó személyes jövedelemnek jogszabályban meghatározottnál nagyobb mérté­kű növekedése esetén a szövetkezet jövedelem­növekmény-adót köteles fizetni. Az adó mérté­két a jövedelemszínvonaltól függően úgy kell megállapítani, hogy az biztosítsa a személyes jö­vedelmek terv szerinti alakulását. Az átlagosnál alacsonyabb jövedelmek nagyobb mértékben, az átlag feletti jövedelmek pedig mérsékeltebben nö­vekedjenek. 4. Az átlagjövedelmet a dolgozók átlagos állo­mányi létszáma és munkaideje alapján kell meg­állapítani. 5. A nem mezőgazdasági tevékenységből szár­mazó árbevétel után a szövetkezetek és állami gazdaságok termelési adót fizetnek. A termelési adót általában úgy kell megállapítani, hogy a költségvetési bevételek együttes összege az állami vállalatokéval azonos színvonalú legyen. A mező­gazdasági termékfeldolgozás egyes ágainak ösz­tönzésére az adókulcsok megállapításakor kedvez­ményt kell nyújtani. A mezőgazdasággal össze nem függő tevékenységek esetén viszont maga­sabb adókulcsot kell alkalmazni. Budapesten és vonzáskörzetében, valamint egyes nagyvárosok területén az ipari tevékeny­ségre magasabb adókulcsokat kell megállapítani. II. A beruházások támogatása 1. A mezőgazdasági nagyüzemeknek és a kü­lön meghatározott szerveknek a mezőgazdasági termelést szolgáló, a nagyüzemi méretű építési és ültetvénytelepítési beruházások bekerülési, a gépek beszerzési költségeire, a tervben előirány­zott éves keretből, meghatározott körben 20%-os, illetőleg 40%-os, egyes beruházásokhoz kivétele­sen 70%-os mértékű beruházási támogatás ad­ható. 2. A lakosság zöldségellátásában részt vevő me­zőgazdasági kistermelők fóliasátor létesítéséhez 20%-os, továbbá meghatározott körben kisgépek vásárlásánál 20%-os, illetőleg 40%-os árkedvez­ményben részesíthetők. 3. Az építési és telepítési beruházások éves tá­mogatásig keretének 10%-áig a nem kedvezőtlen adottságú, de alacsony vagy korszerűtlen eszköz­ellátottságú mezőgazdasági nagyüzemek részére —

Next

/
Thumbnails
Contents