Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 50. szám

50. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 897 vekedést 150—600 százalékos bérfejlesztési be^ fizetés terheli. 6. §. (1) A vállalati teljesítményhez kötött bértömeg-szabályozásnál a vállalat bértömeg-felhasználását a termelési mutató és a hozzárendelt szorzószám szabályozza. Termelési mutatóként általában a hozzáadott értéket (anyagmentes termelést) kell alkalmazni. (2) A felhasználható bértömeg feletti bértömegnövekedés 150—300 százalékos bérfejlesztési befizetés alá esik. (3) A bérszínvonal növekedés hat százalékot meghaladó része után 100—300 százalékos bérfejlesztési befizetést kell teljesíteni. 7. §. Központi bértömeg-szabályozásnál az engedélyezett mérték feletti bértömegnövekedés a 6. § (2) bekezdése, a hat százalékot meghaladó bérszínvonal növekedés pedig a 6. § (3) bekezdése szerint esik bérfejlesztési befizetés alá. 8. §. A bérnövekedést szabályozó szorzószámokat úgy kell meghatározni, hogy azok átlagosan biztosítsák a népgazdasági terv szerinti — a bérszabályozás automatizmusán keresztül történő — bérnövekedés megvalósulását. i 9. §. A bérfejlesztési befizetés a részesedési alapot terheli. 10. §. A bérszabályozás rendszerének részletes szabályait — így különösen az egyes bérszabályozási formák alkalmazási körét, a bérnövekedés mértékét meghatározó szorzószámokat, az általánostól eltérő teljesítménymutatókat, a bérfejlesztési mutató csökkenése esetén alkalmazandó rendelkezéseket, a bértömeg és a létszám számbavételének szabályait, valamint a bérszínvonal és a bértömeg tartalékolásának rendiét — az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egvetértésben, valamint az ágazati miniszterek véleményének meghallgatásával a munkaügyi miniszter állapítja meg. 117. A részesedési alap felhasználása 11. §• Az adózott nyereségből a központilag meghatározott fizetési kötelezettségek teljesítése után a vállalat — külön jogszabálynak megfelelően — részesedési alapot képezhet. 12. §. A részesedési alapból mindenekelőtt a bérfejlesztési befizetést kell teljesíteni a bérszabályozási rendszer előírásai szerint. 13. §. (1) A részesedési alapnak a bérfejlesztési befizetés teljesítése után fennmaradó részét a vállalat — a jóléti és kulturális alap-hiány kiegyenlítésére, majd — prémiumok, jutalmak és év végi részesedés kifizetésére, — újítási díjakra és a műszaki fejlesztést szolgáló — nyilvánosan meg nem hirdetett — pályázatok díjazására, — tanulmányi ösztöndíjakra, — vissza nem térülő lakásépítési támogatásra^ valamint — jogszabályok által meghatározott egyéb cé«* lókra használhatja fel. (2) A közvetlen anyagi ösztönzést szolgáló pénzbeni juttatások együttes összege a bérkölt-* ség húsz százalékát nem haladhatja meg. 14. §. A részesedési alap felhasználására vonatkozó részletes szabályokat az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben, valamint az ágazati miniszterek véleményének meghallgatásával, a munkaügyi miniszter állapítja meg. IV. A vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszere 15. §. (1) A vállalatok magasabb vezető állású, ipari szövetkezeteknél magasabb vezetői munkakört betöltő (a továbbiakban együtt: magasabb vezető