Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 50. szám

894 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 50. szám MiitiszftearScmáesi rendeletek A ítlims/terfaaárs 28/1975. (XI. 15.) számú a vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről A rendelet hatálya 1. §• (1) A rendelet hatálya kiterjed az állami vállalatra, a trösztre, a vállalati gazdálkodás rendszerében működő egyéb állami szervre, a társadalmi szervezet vállalatára, az ipari, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, továbbá — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik — mindezeknek egymással vagy más szocialista gazdálkodó szervezetekkel, illetve az utóbbiaknak egymással létrehozott és jogi személyiséggel rendelkező társulására, valamint az egyesülésre (a továbbiakban együtt: vállalat). (2) A rendelet mellékletében felsorolt vállalatok jövedelemszabályozásának rendszerét a pénzügyminiszter az Országos Tervhivatal elnökével, a munkaügyi miniszterrel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben és az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével állapítja meg. Az értékcsökkenési leírás központosított részének befizetése 2. §. A miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) felügyelete alá tartozó vállalat az állóeszközállománya után elszámolt éves értékcsökkenési leírás 40%-át köteles az állami költségvetés javára befizetni. A tanácsi vállalat értékcsökkenési leírásának 40%-a a felügyeletet ellátó tanács fejlesztési alapját illeti meg. A pénzügyminiszter egyes vállalatokra vagy meghatározott célokat szolgáló állóeszközökre más befizetési mértéket is megállapíthat. A szövetkezetek (szövetkezeti vállalatok) az értékcsökkenési leírás teljes összegét megtartják: i [ A nyereségadózást megelőző kötelezettségek 3. §. (1) A vállalatnak a gazdálkodása során a termelésben (forgalomban stb.) lekötött álló- és forgóeszközök értéke után eszközlekötési járulékot kell fizetnie. A járulék kulcsa 5%, alapja az állóeszközök nettó értékének és a forgóeszközök értékének — meghatározott hitelekkel (kölcsönökkel) csökkentett — állománya. (2) A vállalat a kifizetett munkabérek 35%ának megfelelő bérjárulékot (illetményadót és társadalombiztosítási járulékot) fizet. (3) Az eszközlekötési és bérjárulék fizetése alól a pénzügyminiszter mentesítést adhat. 4. §. , (1) A vállalat a természeti feltételek eltéréséből, a termelési, forgalmazási és árrendszeri sajátosságokból származó jövedelmek után termelési (kereskedelmi) adót fizet. (2) A termelési (kereskedelmi) adót a pénzügyminiszter — az ágazati miniszter véleményének figyelembevételével, szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok és szövetkezeti közös vállalatok esetében az országos érdekképviseleti szerv véleményének meghallgatásával — külön jogszabályban állapíthat meg, vagy — indokolt esetben e rendelet alapján — közvetlenül is kivethet. A támogatás 5. §• A pénzügyminiszter a vállalatnak termelési, értékesítési, export és fejlesztési célokra — külön jogszabály szerint — termelési árkiegészítés, dotáció, fogyasztói árkiegészítés, állami visszatérítés formájában vagy egyéb formában támogatást nyújthat. A támogatás folyósítását a pénzügyminiszter előre meghatározott feltételek teljesítéséhez kötheti. A támogatás feltételeit a felügyeletet ellátó és az ágazatilag illetékes szerv véleményének figyelembevételével — szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok és szövetkezeti közös válalatok esetében az országos érdekképviseleti szerv véleményét is meghallgatva —- állapítja meg. A jóléti és kulturális alap 6. §. (1) A jóléti és kulturális alapot a vállalati kollektíva jóléti (szociális, kulturális és sport) céljaira kell felhasználni. (2) A jóléti és kulturális alap forrásairól külön jogszabály rendelkezik.