Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 47. szám

47. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 879 lan telekkönyvileg nem az örökhagyó nevén áll, a közjegyző megkísérli a tulajdonjog bejegyzésére alkalmas okirat vagy határozat beszerzését. Ha pedig ez nem lehetséges, de a tulajdonjognak a tényleges birtoklás alapján történő bejegyzéséhez szükséges feltételek fennállanak, a közjegyző a tényállást és a tényleges birtoklási eljárás iránti kérelmet jegyzőkönyvbe foglalja és megkeresi a telekkönyvi hatóságot a tényleges birtoklási eljárás megindítása iránt, ennek befejezéséig pedig az eljárást függőben tartja. A tényleges birtoklás alapján a tulajdonjog bejegyzésére az ingatlannyilvántartásról szóló 1972. évi 31. sz. tvr. végrehajtása tárgyában kiadotty27/ 1972. (XII. 31.) MÉM. számú rendelet kiegészítéséről szóló 2/1974. (I. 9.) MÉM. számú rendelet 1. §-a egyedi esetekben is lehetőséget biztosít olyan községben, nagyközségben, városban, Budapest és a megyei városok kerületeiben, amelyben az ingatlannyilvántartás szerkesztése még nem történt meg. A közjegyző tehát ilyen esetben akkor jár el helyesen, ha az örökhagyó telekkönyvön kívüli tulajdonát képező ingatlanok bejegyzésére alkalmas okiratot beszerzi, ennek hiányában pedig az örökhagyó telekkönyvpn kívül szerzett beltelki ingatlanainak tulajdonjogi rendezésére vonatkozó tényleges birtoklási eljárás megindításáról gondoskodik. Ha ezi elmulasztja, hagyatékként törvénysértően olyan ingatlanok tulajdonjogát adja át az örökösöknek, amelyek telekkönyvileg nem állanak az örökhagyó tulajdonában. Az ilyen hagyatékátadó végzés bejegyzése — a szükséges telekkönyvi adatok hiányában — nem is foganatosítható. (A Legfelsőbb ír óság P. törv. II. 20.863/1975. szám alatt hozott a Pfl. 31.957/1975. számú legfőbb ügyészi törvényességi óvással egyező határozata alapján.) 68. A földjogi törvény hatálybalépése után örökölt, termelőszövetkezeti használatban álló mezőgazdasági ingatlanok tulajdonjogát kell a közjegyzőnek az örökösök részére hagyatékként átadni. A Ptk. 598. § és 599. § (2) bekezdésének második mondatában foglalt rendelkezés értelmében az örökhagyó örökösei a hagyaték tárgyaira nézve az örökhagyó halálával egyidőben tulajdonjogot szereznek. Az 1967. évi IV. tv. (FTT.) 4. § (1) bekezdése b) pontjában foglalt rendelkezés értelmében pedig termelőszövetkezeti tulajdonba kerül megváltás ellenében a termelőszövetkezeti használatban levő az a föld is, amelyet kívülálló e törvény hatálybalépése után örököl és az örököst a rendeletben megállapított időn belül termelőszövetkezetbe tagként nem veszik fel. Az FTT. 4. § (2) bekezdése szerint nem kerül az (1) bekezdés alapján termelőszövetkezeti tulajdonba az a föld, amelyet e törvény hatályba lépése után a termelőszövetkezet tagja öröklés útján, vagy más címen szerez. E jogszabályi rendelkezések egybevetéséből megállapítható, hogy a közjegyző a kívülálló örökösök részére is köteles a termelőszövetkezet használatában álló mezőgazdasági ingatlanok tulajdonjogát átadni, s a kívülálló örököst a 7/1967. (X. 24.) MÉM. számú rendelet (Vhr.) 10. § (2) bekezdésében foglalt kioktatásban — hogy földje nem kerül termelőszövetkezeti tulajdonba, ha a hagyaték átadásától számított 3 hónapon belül termelőszövetkezetbe tagként felveszik — részesíteni. A termelőszövetkezeti tag örökösök az általuk megörökölt ingatlanilletőségeken feltétlen tulajdonjogot szereznek. A Vhr. 10. § (1) bekezdése szerint az FTT. 4. § (1) bekezdésében megjelölt változásokat a termelőszövetkezet vezetősége köteles 15 napon belül a járási földhivatalnak bejelenteni. A járási földhivatal a bejelentést három hónapig nyilvántartásba veszi és erről a tulajdonost értesíti. A Vhr. 12. § (1) bekezdése szerint, ha a kívülálló földtulajdonos (örökös) a 10. §-ban megjelölt határidőn belül termelőszövetkezetbe tagként történt felvételét a járási földhivatalnál nem igazolja, a földhivatal határoz az esetleges előterjesztett mentesítési kérelem teljesítéséről, vagy elutasításáról, illetve megállapítja, hogy a változás bekövetkezésének (a hagyaték átadásának) időpontjával mely föld került termelőszövetkezeti tulajdonba. Az örökhagyó tulajdonában volt termelőszövetkezeti használatban álló mezőgazdasági ingatlanok tulajdonjogának átadását tehát a jogszabályi rendelkezések értelmében nem befolyásolhatja az a körülmény, hogy az örökösök vagy azok egyike a föld jogi rendelkezések értelmében kívülállónak tekintendő. Az örökhagyó termelőszövetkezeti használatban álló mezőgazdasági ingatlanának megfelelő illetőségét ugyanis törvényes öröklés jogcímén a kívülálló örököstárs is megszerzi, s a törvényben megszabott három hónapos várakozási idő alatt dől el, hogy az általa örökölt mezőgazdasági ingatlanilletőséget termelőszövetkezetbe történő tagfelvételének hiányában utólag meg kell-e váltani, vagy sem. Törvénysértően jár el tehát a közjegyző, ha a termelőszövetkezet használatában álló mezőgazdasági ingatlanok tulajdonjogát, illetve ezek megváltási árát vagylagosan adja át az örökösöknek. Az ilyen hagyatékátadó végzés telekkönyvi bejegyzése nem is foganatosítható. (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. II. 20.863 1975. sz. alatt hozott, a Pfl. 31.957/1975. számú legfőbb ügyészi törvényességi óvással egyező határozata alapján.) 69. Hatáskör birtokvitában a hasznok, károk és költségek kérdésében előterjesztett igény elbírálása, az erről hozott határozat végrehajtása során. Az ítélkezésben bizonytalanság mutatkozott abban a kérdésben, hogy a hasznok, károk és költségek felől hozott határozat végrehajtása a Ptké.