Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 46. szám

46. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 847 (2) Az átértékelési kötelezettség kiterjed: a) a vásárolt termékek készleteire; b) azokra a saját termelésű készletekre (befejezetlen termelés, félkész- és késztermékek), amelyek előállításához felhasznált és az utókalkulációban közvetlen anyagköltségként elszámolt anyagok ára az (1) bekezdés szerint megváltozott. (3) Nem értékelhetők át: a) az építőipari tevékenység saját termelésű készletei (befejezetlen termelés), a befejezetlen építési-szerelési munkák alvállalkozói teljesítményei és a befejezetlen beruházások állománya; b) a készletek az 1976. január 1-i fuvardíj változások miatt; c) az olyan termékek készletei, amelyeket az árkockázati alap terhére leértékeltek; d) az import árkülönbözeti tartalékalapba tartozó termékek készletei, ha a tartalékalappal az elszámolás az értékesítéskor történik meg; e) a készletek az árszorzók 1976. január 1-i változtatása miatt; f) a boripari termékek; g) a mezőgazdasági nagyüzemekben az 1975. évi átadásra szerződött és 1975. december 3l-ig le nem szállított mezőgazdasági termékek és állatok; h) a fogyóeszközök; i) az igásállatok. A készletátértékelési különbözet kiszámítása 3. §• (1) A készletátértékelési különbözet kiszámításakor az árváltozás életbelépésének időpontjában meglevő készletek mennyiségét kell átértékelni. Az élelmiszeriparban — a boripari termékek kivételével — a mezőgazdasági eredetű készletek 1975. december 31-i állományát át kell értékelni, függetlenül az érintett termékek felvásárlási árváltozásának időpontjától. (2) Az árváltozás napján meglevő, árváltozással érintett készletek cikkenkénti mennyiségét a raktárnyilvántartásból, ha erre nincs mód, akkor leltárfelvétellel kell megállapítani. (3) Az árváltozás mértékének megállapításához az árhatóságok által kiadott árjegyzékekben vagy leltározási segédletekben foglalt űj árakat (árindexéket) kell alapul venni. Ha ilyen módon a vásárolt termékek árváltozása tételesen nem állapítható meg, a szállító vállalatok kötelesek — a vevő kérésére, a készletek átértékelése céljából — az árváltozást követő 30 napon belül írásos árközlést adni. (4) A vásárolt termékek termékegységre eső készletátértékelési különbözete a régi és az új beszerzési ár közötti különbözet. A kiskereskedelemben levő árukészletek és a más ágazatokba sorolt vállalatok bolti készletei esetében a fogyasztói árváltozásból származó készletátértékelési^ különbözet a régi irányárréssel csökkentett régi fogyasztói ár és az új irányárréssel csökkentett új fogyasztói ár különbsége. (5) A saját termelésű készletek átértékelési különbözetén a készletek értékében kimutatott, az előállításukhoz felhasznált és az utókalkulációban közvetlen anyagköltségként elszámolt anyagok értékváltozását kell érteni. A mezei leltár átértékelésénél a műtrágya, a növényvédő- és gyomirtószerek, valamint az energiaszolgáltató üzemek költségei között közvetlen anyagköltségként elszámolt üzemanyagok árváltozását kell figyelembe venni. (6) Valamennyi kukorica és takarmánygabona készletet, valamint az igásállatokon kívüli állatállományt a rendelet 1. számú mellékletében foglalt mértékek szerint kell átértékelni. (7) Ha a saját termelésű készletek értékében levő közvetlen anyagköltség és az arra eső árváltozás tételesen (anyagonként) nem, vagy csak jelentős munkaigénnyel határozható meg, azt a vállalatok a 2. számú mellékletben előírt módon is kiszámíthatják. A mezőgazdasági nagyüzemekben ez a módszer csak az ipari és a takarmánykészletek átértékelésére, az építőiparban pedig csak az ipari készletek átértékelésére használható. Ebben az esetben az ipari termelés, valamint a saját termelésű takarmányok közvetlen anyaghányadát külön-külön kell kiszámítani. A készletátértékelési különbözet pénzügyi elszámolása 4. §. (1) A vállalatonként egy összegben számított készletátértékelési különbözetet a (2) bekezdésben meghatározott módon a forgóalappal, illetve a költségvetéssel szemben (készletérték-növekedésnél a forgóalap és a költségvetés javára, készletértékcsökkenésnél terhére) kell elszámolni. (2) A készletátértékelési különbözetet az import forintfedezetére folyósított, forgóeszközhitelek között elszámolt igazolt hitelösszeggel csökkentett forgóeszköz hitel [Mérleg 54/e rovat] és az összes készletek [Mérleg 03/e + 04/e + 05/e + 06/e + 07/e + 08/e + 09/e rovat] arányában kell megosztani a költségvetés és a forgóalap között; a megosztás során (az évközi árváltozásoknál is) az 1975. december 31-i készletérték és hitelállomány veendő figyelembe. Készletérték-növekedéskor az átértékelési különbözet 10%-a, a mezőgazdasági nagyüzemekben 5%-a abban az esetben is a költségvetést illeti, ha az e bekezdés szerint számított befizetési arány nem éri el a 10%-ot, illetve az 5%-ot. (3) A mezőgazdasági nagyüzemeknek az előző bekezdésben foglaltakon kívül a műtrágya, valamint a növényvédő- és gyomirtószer készleteik 1975. évi növekedésére (az 1975. december 31-i