Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 28. szám

600 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 28. szám b) 36 001—60 000 forint adóköteles iövedelem esetén a teljes jövedelem után egységesen 10%. 9. §. Az adókivetés útján adózókat — az állandó adókulcs (adótétel) útján adózók kivételével — az adóköteles jövedelem után járó adóból a követ­kező adókedvezmények illetik meg: a) 50° o-ig terjedhető, de legfeljebb 3000 Ft az idős vagy csökkent munkaképességűeket; Vhr. 41. §. Az R. 9. §-ának a) pontjában foglalt adókedvezmény a férfiakat 60., a nőket 55. élet­évük betöltését, a csökkent munkaképességűeket pedig — korra tekintet nélkül — 67%-os, illető­leg ennél nagyobb munkaképesség csökkenésük megállapítását követő hónap 1. napjától kezdő­dően illeti meg. Az életkor és a csökkent munka­képesség igazolására a Vhr. 14. §-ának (3) bekez­désében foglaltak az irányadók. b) a szakmunkástanulót foglalkoztató kisiparost és magánkereskedőt egy-egy tanuló után 15%-os, de tanulónként legfeljebb évi 1500 Ft; Vhr. 42. §. Az R. 9. §-ának a) és b) pontjában foglalt adókedvezményt a jogosultság időtartamá­ra figyelemmel időarányosan kell megállapítani. c) 20%-os az 5000-nél kisebb és 60%-os a 3000-nél kisebb lélekszámú községben működő és a helyi lakosság szükségletét kielégítő szolgálta­tó- és javítóiparost, valamint magánkereskedőt, ha adóköteles jövedelme az adóévben a 60 000 fo­rintot nem haladja meg. Vhr. 43. §. (I)34 A helyi lakosság szükségletének kielégítésén a Vhr. 15. §-ának (1) bekezdésében tételesen felsorolt feltételek mellett f oly látott te­vékenységet kell érteni. Az alkalmi (idény) jellegű tevékenység nem tekinthető a helyi lakosság szük­ségletei kielégítésének. (2) Az R. 9. §-ának c) pontjában meghatározott adókedvezmény megilleti az évi 60 000 forintnál nagyobb jövedelemmel nem rendelkező szolgál­tató- és javítóiparost akkor is, ha tevékenységét nem kizárólag helyben, hanem működési terüle­tén olyan 5000-nél, illetőleg 3000-nél kisebb lé­lekszámú községekben is gyakorolja, ahol ha­sonló szakmai tevékenységet folytató kisiparos nincs és a lakosság szükséglete ezt megkívánja. Vhr. 44. §. (I)35 Az R. 9. §-ában foglalt adóked­vezményeket az adóbevallásban, ha pedig az adó­34 A Vhr. 43. §-a (1) bekezdésének szövege a Vr/1. 18. §-ával megállapított szöveg, amely a Vhr. eredeti szöve­gének a Vr. 3. §-ával módosított szövege helyébe lépett. 35 A Vhr. 44. §-a (1) bekezdésének szövege a Vr/1. 19. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, amely az eredeti helyébe lépett. zó erre nem kötelezett, a Vhr. 25. §-a szerinti bejelentésben kérni kell és a jogosultság igazo­lása mellett kell megadni. Az adókedvezményre való jogosultság megszűnését a kedvezményben részesült adózónak — függetlenül az adóbevallás­adási kötelezettségtől — ugyancsak a Vhr. 25. §-ában foglalt módon be kell jelentenie. (2) Az adókedvezményt az adónak csak az után a része után lehet engedélyezni, amely az adó­kedvezményre jogcímet biztosító jövedelemfor­rásra esik. (3) Az R. 9. §-ának b) és c) pontjában említett adókedvezményt csak az ipar jogosítvány [Vhr. 15. § (4) bek.] alapján gyakorolt tevékenységből származó adóköteles jövedelem után megállapí­tott adóból lehet megadni. (4) 36 Az adóátalányozás útján adózótól az R. 9. §-ának c) pontja szerinti adókedvezményt az ezt kizáró okok felmerülésének évére megvonni nem lehet, ha az évi jövedelme a 60 000 forintot nem haladta meg. 10. §. (1) 37 Az általános jövedelemadó kivetéséig adó­előleget kell fizetni. Ha költségvetési szerv, lakás­szövetkezet, tanácsi házkezelési szerv, illetőleg a Kisipari Temeltető Vállalat kisiparos részére ipa­ri tevékenységért ellenértéket fizet ki, köteles — a visszatartási jog gyakorlásán kívül — a pénz­ügyminiszter által rendelettel meghatározott mér­tékben és módon általános jövedelemadó előleget levonni és befizetni. Vhr. 45. §. (1) Az általános jövedelemadó meg­állapítása naptári évenként történik. Az adóbe­vallásadási kötelezettség mellett adókivetés útján adózók az adó kivetéséig adóelőleget kötelesek fi­zetni, amelyet a kivetett adóval szemben el kell számolni. (2) Az adóévre szóló adóelőleget általában az előző évre kivetett, illetőleg egy teljes évre át­számított végleges adó összegében kell előírni. Ha az adózó adókötelezettsége az adóévben kelet­kezett, a Vhr. 29. §-ának (2) bekezdése szerint adott adóbevallás alapján kell az adóelőleget az adóév végéig terjedő időre, soron kívül megálla­pítani. (3) Az adóelőleget évközben csak akkor lehet emelni, ha az adózó jövedelmi viszonyaiban je­lentős növekedés áll be. Jövedelemcsökkenés ese­tében az adóelőleg egy részére az adóbehajtást fel lehet függeszteni. 36 A Vhr. 44. §-ának (4) bekezdése a Vr/1. 19. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, amellyel a Vhr. 44. §-ának eredeti szövege kiegészült. 37 Az R. 10. §-a (1) bekezdésének szövege a 18/1975. (VI. 18.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R/l.) 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, amely az eredeti helyébe lépett.

Next

/
Thumbnails
Contents