Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 28. szám

596 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 28. szám (3) Bevételként keli figyelembe venni azoknak a termékeknek forgalmi értékét is, amelyeket az adózó saját céljára felhasznál, vagy másnak in­gyen átenged, valamint az értékesített állóesz­közért kapott ellenértéket, ha a termékelőállítás költségeit, illetőleg az állóeszköz beszerzési árát vagy értékcsökkenését bármely évben kiadásai között elszámolta. (4) Az áru szállításáért vagy csomagolásáért kü­lön felszámított összeget bevételként kell számí­tásba venni. A visszavett csomagolóanyag értékét azonban a bevételből le kell vonni. Ha a vevő a szállított terméket részben, vagy egészben vissza­adja, az e címen visszafizetett összeggel a bevé­telt ugyancsak csökkenteni kell. (5) Nem számít bevételnek az adózó által fel­vett kölcsön, az általa nyújtott kölcsönre történt visszafizetés, az üzletbe fektetett eszközök (pénz stb.) értéke, valamint az élet- és vagyonbiztosí­tásért kapott kártérítés. Vhr. 32. §. (1) A bevételből levonható az a ter­melési és kezelési költség, amely a bevéted meg­szerzése és biztosítása érdekében az adóévben fel­merült, illetőleg kifizetést nyert. <2)23 Termelési és kezelési költségek: az anyag­és árubeszerzésre, a szállításra, a karbantartásra, az állóeszközök indokolt felújítására, a vásárolt fogyóeszközre fordított összegek, a társadalom­biztosítás alá eső és a bérügyi rendelkezések meg­tartása mellett kifizetett bérköltségek és járulé­kaik — ide értve az alkalmazottak munkabére után járó külön általános jövedelemadót is —, az egyéb üzemi költségek (üzlet stb. bére, a fűtés és világítás költsége, a távbeszélő díja, a saját közlekedés- és szállás költsége, a telephelytől tá­vol foglalkoztatott dolgozók utazási, étkezési és szállásköltsége, a műszaki leírás, tervrajz stb. költsége, a bérmunka díja, az alvállalkozó részére adott ellenérték, az adóköteles tevékenységgel kapcsolatban igénybe vett OTP hitelre fizetett kamat stb.), továbbá a tevékenységgel összefüggő tagdíjak, a betegségi biztosítás, a kötelező nyug­díjbiztosítás stb. Termelési költségnek kell tekin­teni a megrendelő által igazolt garanciális javítás során felmerült költségeket, valamint — magán­kereskedőknél és a vendéglátóipart folytatóknál — igazolt árubeszerzéseikkel kapcsolatban a 4/1968. (III. 11.) Bk M számú rendelet 1. számú mellékle­tében megjelölt normalizált hiány mértékét is. (3)2/* Termelési és kezelési költségként kell fi­gyelembe venni a kizárólag üzemi (üzleti) célt szolgáló épületek, gépek, berendezések, felszerelé­si tárgyak, járművek (a továbbiakban: állóeszköz) 23 A Vhr. 32. §-a (2) bekezdésének szövege a Vr 1. 14. §-a (1) bekezdésével kiegészített szöveg. 24 A Vhr. 32. §-a (3) bekezdésének első három mondata a Vr. 2. §-ával megállapított szöveg, amely a \hr. 32. §-a (3) bekezdésének eredeti első mondata helyébe lépett. beszerzési árát is. A gépek, berendezések és fel­szerelési tárgyak akkor tekinthetők állóeszköznek, ha elhasználódási idejük — rendeltetésszerű hasz­nálat mellett — három évnél hosszabb és beszer­zési értékük 5000 forintnál nagyobb. Ellenkező esetben fogyóeszköznek minősülnek. Az állóeszköz beszerzési árát az alábbiak szerint lehet költség­ként elszámolni: aj az állóeszköz pótlásakor (értékesítésekor, se­lejtezésekor) tel.jes egészében, vagy b) a kisiparosoknál és magánkereskedőknél az 1969. január hó 1. napját követően beszerzett állóeszközök évenkénti értékcsökkenési leírása út­ján, vagy c) 25 az élelmiszertárolás céljára beszerzett üzleti (üzemi) hűtőberendezések, valamint a lakossági szolgáltatást végző kisiparosok által gépek, beren­dezések, felszerelési tárgyak beszerzésere fordí­tott és igazolt kiadásokból összesen legfeljebb 30 000 forintot a kiadás felmerülésének évében, a fennmaradó részt pedig az azt követő években a b) pont szerint. E rendelkezés alkamázásában lakossági szolgáltatást végzőnek az a kisiparos te­kintendő, akinél a termékelőállítás, illetőleg a költségvetési szervnek nem minősülő közülettől származó bevétel nem haladja meg a Vhr. 1. §­ának (4) bekezdésében, illetve a Vhr. 15. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mértéket. (4) Ha az adózó az értékcsökkenési leírás adó­mentes elszámolását adóbevallásában, illetőleg a jogorvoslat során nem kérte, ezt az érintett álló­eszközzel kapcsolatban a későbbiek során már nem igényelheti. Ilyen esetben a (3) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint kell eljárni. (5) Ha az értékcsökkenési leírás alá vont álló­eszközt az adózó, annak teljes leírása előtt pótolja (értékesíti, kiselejtezi), további költségként a régi állóeszköz beszerzési árának csak azt a részét számolhatja el egy összegben, amely leírásra még nem került. Ha a pótolt vagy kiselejtezett állóesz­köz később kerül értékesítésre, azzal kapcsolatban ilyen címen már további költség nem számolható el. (6) Az állóeszköz nyilvántartásban [Vhr. 63. § (9) bek.] az év utolsó napján szereplő állóesz­köz beszerzési árának (értékének) az alábbi száza­lékban meghatározott részét kell értékcsökkenés címén évenként — a teljes leírásig — adómen­tesen elszámolni: a) épületeknél, építményeknél b) gépeknél, berendezéseknél, felszerelési tárgvaknál c) a kizárólag sajátos üzemi (üzleti) járműveknél 3%, 10%, 20%. 25 A Vhr. 32. §-a (3) bekezdése c) pontjának szövege a Vr 1. 14. §-a (2) bekezdésével megállapított szöveg, amellyel a Vhr. 32. §-a (3) bekezdése kiegészült.

Next

/
Thumbnails
Contents