Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 28. szám

28. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 587 (5) Nem adóztatható általános jövedelemadóval: a) a mezőgazdasági termelőszövekezeti tag által szabályszerű háztáji gazdaságában, a mezőgazdasági szakszövetkezeti tag saját gazdaságában folytatott üvegházi, melegágyi (ablakkeretes, műanyagfóliás stb.) zöldségkertészet, illetőleg — a jogszabály által megengedett mértékű — állattartás jövedelme, b) 2 a — mezőgazdasági vagy halászati termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezet, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet keretében működő — mezőgazdasági szakcsoport tagja által saját gazdaságában folytatott és az a) pontban említett zöldségkertészetnek évi 24 000 forintot, illetőleg állattartásnak évi 30 000 forintot meg nem haladó — a bevételből a kiadások levonása után jelentkező — jövedelme, ha a tag állandó vagy időszaki munkást nem foglalkoztat és a közgyűlés által meghatározott kötelezettségeit teljesíti. (6) 3 Hatályát vesztette. (Általános jövedelemadót köteles fizetni mindenki, akinek) b) az a) pontban nem említett és a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadója alá nem eső egyéb tevékenységből (foglalkozásból), vagy jövedelemforrásból van jövedelme. Vhr. 3. §. Az R. 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján adóköteles: a) a föld- és házingatlan (lakás, üzlet, műhely, raktár, iroda, rendelő, műterem, munkásszállás, garázs stb.) bérbeadásából, az ingóvagyon használatának, valamely jog (lakásbérleti, használati jog stb.) gyakorlásának részben vagy egészben történő átengedéséből; b) a bel- és külföldi munkáltatóval fennálló nyugdíjjárulék alá nem eső munkaviszonyból [Vhr. 9. § (1) bek.]; c) a járadékból, a visszatérő szolgáltatásból; d) a vagyoni érdekeltségből (ideértve a részvénytársaságok részvényeseinek, korlátolt felelősségű társaságok, közkereseti társaságok és szövetkezetek, valamint a jogi személy jelleggel működő egyéb társulások, egyesülések tagjainak járandóságát, osztalékát stb. is), valamint a kölcsönügyletekből ; ef a földterület megosztásából (parcellázásából), továbbá a több építési telek kialakítására, illetőleg több nem lakás céljára szolgáló helyiség 2 A Vhr. 2. §-a (5) bekezdése b) pontjának szövege a Vr 1. 2. §-ával módosított és kiegészített szöveg. 3 A Vhr. 2. §-ának (6) bekezdését a 24/1975. (VI. 18.) PM számú rendelet (a továbbiakban: Vr'2.) 13. §-a hatályon kívül helyezte. (üdülő, garázs stb.) elhelyezésére alkalmas belterületi, valamint a legalább 1500 m2 (417 négyszögöl) külterületi földrészletnek osztatlan tulajdonközösséget eredményező, vagy az említett in-, gatlanoknak az állam, illetőleg más jogi személy részére történő eladásából; /j4 a nem öröklés útján szerzett ingatlannak — a szerzéstől számított öt éven belül — az átruházó javára jelentkező értékkülönbözettel (Vhr. 36. §) történő eladásából, cseréjéből; g) az egyéb önálló vállalkozásból, vagy jövedelemforrásból (részesgazdálkodásból, bérszántásból, kertépítésből stb.), munkaviszonyon kívüli (megbízásos) jogviszonyból (bizományosi, gyűjtői stb. tevékenységből), valamint a kisipari szövetkezeteknél átalánybefizeteses rendszerben foglalkoztatottaknak az átalány megállapításánál figyelembe vett forgalmat meghaladó bevételéből származó jövedelem, valamint h) az a jövedelem, amelyet az állampolgár — figyelemmel a korábban már adóztatott vagy adómentesített jövedelemére is — fogyasztási színvonalával (életkörülményeivel), vagy vagyonszerzésével kapcsolatban az adóhatóság megállapításával szemben igazolni, illetőleg valószínűsíteni nem tud. Vhr. 4. §. (1) A Vhr. 3. §-ának aj pontja alá esik a gazdaságilag nem művelhető földterületnek, valamint a kisebb terjedelmű építményeknek és az épülethez tartozó házikertnek, udvarnak (gépkocsi tárolására stb.) bérbeadása is. (2) Ingóvagyon bérbeadása — a Vhr. 2. §-a (1) bekezdésében szereplő kölcsönzést kivéve — az üzleti, üzemi, gazdasági, háztartási és egyéb berendezések, felszerelési tárgyak, gépek stb. használatának ellenszolgáltatás mellett történő átengedése. Ez a tevékenység abban az esetben is adóköteles, ha a bérbeadott tárgy nem az adózó tulajdona. (3) 5 Ha az ipar jogosítvány [Vhr. 15. § (4) bek.] tulajdonosa hasznothajtó tevékenységének gyakorlását alkalmazottja, családtagja vagy más személy részére részben vagy egészben átengedi, az ilyen esetet a Vhr. 26. §-ának (1) bekezdésében meghatározott egyéb társulásnak kell tekinteni, és a jogosítványost a társulás egész adóköteles jövedelme után nem a Vhr. 3. §-ának a) pontja, hanem az R. 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján kell adóztatni, a társ egyetemleges fizetési kötelezettsége mellett. Vhr. 5. §. A Vhr. 3. §-ának b) pontja szerint adóköteles a külföldi munkáltatótól származó bér, a bedolgozóknak a betegségi biztosításról szóló jogszabályokban megjelölt határt meg nem ha4 A Vhr. 3. §-a e) és f) pontjának szövege a Vr 1. 3. §-ával módosított és kiegészített szöveg. 5 A Vhr. 4. §-a (3) bekezdésének szövege a Vr/1. 4. §-ával megállapított szöveg, amely az eredeti helyébe lépett.