Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 20. szám

20. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 373 azonban az alkalmazott lakásépítési formára nyújtható OTP-kölcsönre jogszabállyal megállapított törlesztési idő alatt köteles visszafizetni. A kölcsön fennálló összege után az OTP évi 1 százalékos kezelési költséget számít fel. Késedelem esetén a kamatfizetés tekintetében a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók. A késedelmi kamat a munkáltató lakásépítési alapját illeti meg. (2) A dolgozó által teljesített visszafizetéseket az OTP a munkáltató szerv „Lakásépítési alap számlája" javára negyedévenként elszámolja. A visszafizetett összegek a munkáltató szerv rendelkezése szerint vagy ismételten felhasználhatók a lakásépítés (vásárlás) támogatására, vagy a képzés módjától függetlenül a fejlesztési alap, illetve a tárgyévi beruházási keret kiegészítésére fordítandók. (3) A munkáltatói támogatással felépült (vásárolt) lakás — a 11. § (1) bekezdésének b) pontjában említett bérlőkiválasztási jog útján megszerzett lakások, továbbá az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt lakások kivételével — a dolgozó tulajdonába kerül. (4) A lakás az OTP-kölcsön, illetve a ki nem egyenlített munkáltatói kölcsön fedezetéül szolgál. A munkáltató szerv jelzálogjogát az OTP-t követő rangsorban kell a telekkönyvbe bejegyezni. A jelzálog telekkönyvi bejegyzése, illetve törlése illetékmentes. (5) A lakást a tartozás fennállásának ideje alatt csak az OTP és a munkáltató szerv együttes hozzájárulásával szabad elidegeníteni vagy megterhelni. 16. §. (1) A munkáltató szerv a részesedési alapjából, illetve jutalmazási keretéből a dolgozónak — az őt terhelő fizetési kötelezettségek teljesítéséhez — vissza nem térítendő támogatást, engedményt vagy kamatmentes kölcsönt adhat. Ennek keretében: a) a dolgozót terhelő előtörlesztéshez vissza nem térítendő módon hozzájárulhat, illetve annak egy részét kölcsön formájában megelőlegezheti; b) a vállalati bérlakás szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett lakásépítési hozzájárulásából, illetőleg lakáshasználatbavételi díjából a 2/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 14. §-ának (2) bekezdésében, valamint a 16. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint engedményt adhat. Ezt az engedményt a munkáltató szerv részesedési alapja (jutalmazási keret) terhére kell elszámolni és a lakásépítési alapba kell átutalni; c) a lakásépítési alapból nyújtott kölcsön meghatározott részét elengedheti. (2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti engedményt a részesedési alapból (jutalmazási keretből) a lakásépítési alap javára meg kell téríteni, illetve annak összegét a dolgozót terhelő havi törlesztési kötelezettségének megfelelően, havi részletekben kell az OTP-nél vezetett „Lakásépítési alap számla" javára átutalni. (3) A részesedési alapból nyújtott támogatást adó-, vagy társadalombiztosítási járulékalapba beszámítani nem lehet. (4) Az (1) bekezdés szerinti juttatás a Szabályzat rendelkezése szerint elsősorban a munkáltató szervnél eltöltött, illetve eltöltendő huzamosabb munkaviszony (tagsági viszony) kikötése alapján adható. 16/A. §.12 (1) Az 1. § (1) bekezdésében felsorolt munkáltató szervek a társadalmi munka keretében végzett és ilyen célra felajánlott rendkívüli teljesítmények ellenértékéből a lakásépítés támogatására a (2)—(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével külön alapot képezhetnek. (2) Külön alapot képezni csak olyan társadalmi munka esetében lehet, amelyet a dolgozók a munkarend szerinti időn kívül végeznek. (3) A felajánlott rendkívüli tevékenység egyaránt irányulhat a dolgozó munkakörébe tartozó (a munkáltató szerv feladatkörét képező termelő vagy szolgáltató tevékenység) vagy munkakörén kívüli feladatok (pl. tereprendezés, hulladékgyűjtés, vagonkirakás, takarítás stb.) ellátására, de csak olyan teljesítményre vonatkozhat, amelyért a ténylegesen elvégzett munka alapján, az érvényes bértételek figyelembevételével munkabér számfejthető. (4) Az előző bekezdésben meghatározott tevékenységért járó ellenértéket külön kell számfejteni és a számfejtett összeget a külön alapba lehet helyezni. Ha a dolgozó a munkáltató szerv által szervezett társadalmi munkát más gazdálkodó szervnél végezte, a tevékenységéért járó ellenértéket a munkáltató szerv részére kell átutalni; az ilyen összegeket a munkáltató szerv külön alapjába kell helyezni. I6/B. §. (1) A társadalmi munka ellenértékeként elszámolt összegeket a munkáltató szerveknek elkülönítve, „társadalmi munkából származó lakásépítési alap" számlán kell nyilvántartani és a képzésről, a jogcímenkénti felhasználásról, valamint a befolyt kölcsöntörlesztésekről személy szerinti részletes nyilvántartást kell vezetni. (2) Az alap pénzeszközeinek felhasználása során alaphiány átmenetileg sem jelentkezhet.