Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 20. szám

20. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 371 8- §• (1) A minisztérium, az önálló költségvetési fejezetet képező országos hatáskörű szerv, továbbá a társadalmi szervezet a lakásépítési alapot az állami költségvetés által rendelkezésre bocsátott beruházási keretből képezheti. A képzés évenkénti mértéke a szerv és a felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények tárgyévi január 1-i létszáma után számítva nem haladhatja meg a dolgozónkénti 1000 forintot. A lakásépítési alap képzése miatt a beruházási keretek nem emelhetők, illetve ilyen igényt előterjeszteni nem lehet. (2) A központi költségvetési folyószámlás szerv az intézet-fejlesztési célokra rendelkezésre álló összeg legfeljebb 20%-át, a személyi érdekeltségi alapjának pedig saját döntése szerinti hányadát helyezheti a lakásépítési alapjába, feltéve, hogy azt egyéb kötelezettségek nem terhelik. (3) A tanács a lakásépítési alapot a fejlesztési alapjának előző évben elért bevételi többletéből képezheti. A lakásépítési alap képzésének mértéke a tanácsi költségvetési szervek, intézmények — ideértve a tanácsi költségvetési folyószámlás szerveket és a költségvetési üzemeket is — tárgyévi január 1-i létszáma után számítva dolgozónként legfeljebb évi 1000 Ft. 9. §• A szövetkezeti szövetség az éves költségvetése keretében képezhet lakásépítési alapot. A képzés mértéke a szövetség és a költségvetési gazdálkodást folytató intézményei tárgyévi január 1-i létszáma után számítva dolgozónként legfeljebb évi 1000 forint. 10. §. (1) A lakásépítési alap pénzeszközeit a felhasználásra vonatkozó döntéstől kezdődően az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: OTP) területileg illetékes fiókjánál vezetett „Lakásépítési alap számlán" kell kezelni. A számla megnyitására és vezetésére az OTP-vel bankszámlaszerződést kell kötni. A számlán kezelt összegek után az OTP kamatot nem térít. (2) A „Lakásépítési alap számla" megelőlegezésére bankhitelt nyújtani nem lehet. n. §. (1) A munkáltató szerv a lakásépítési alapból: a) kölcsön nyújtásával támogathatja a dolgozóinak telepszerű és egyedi többszintes lakóház, valamint családiház építését, ideértve az OTP beruházásában értékesítés céljára épített lakás megvásárlását is, a 7/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében említett öröklakások kivételével, b) bérlő-, illetve vevőkiválasztási jog megszerzés? ellenében a tanács részére meghatározott összeg átadásával hozzájárulhat a tanácsi lakásépítés növeléséhez; c) a dolgozóinak elhelyezése céljából vállalati bél- és szolgálati, illetőleg a szerv tulajdonába kerüiő lakásokat építhet; d) megtérítheti az OTP által a 15. § (1) bekezdése szerint a dolgozó terhére felszámított 1%-os kezelési költséget; e) köteles fizetni a bérlőt a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor a külön jogszabályok alapján megillető — a munkáltató szervet terhelő — lakáshasználatbavételi díjat, illetőleg térítést; munkáltatói támogatásra később kijelölésre kerülő dolgozója részére megelőlegezheti — lakásonként legfeljebb 40 000 Ft összeg erejéig — a telekárnak, az út- és közműfejlesztési hozzájárulásnak, a beruházás lebonyolítási, továbbá a műszaki tervezési és a közműbekötési költségeknek a lakásra jutó hányadát, ha a lakóházépítés telepszerű többszintesnek minősül és azt a munkáltató szerv, illetőleg a munkáltató szervek által ilyen célra létrehozott társulás (építőközösség), vagy lakásépítő szövetkezet szervezi. (2) Telepszerű többszintes lakóházépítésnél a I munkáltató szerv a lakásépítési alapból a tanács számára folyósíthatja a 8 1970. (IV. 16.) ÉVM— PM számú együttes rendelet alapján a dolgozót terhelő út- és közműfejlesztési hozzájárulást. (3) Az (1) bekezdés b) pontja alapján a tanács részére átadott összeg a dolgozóra nem hárítható át. A (2) bekezdés alapján folyósított hozzájárulás a dolgozóra részben vagy egészben csak akkor hárítható át, ha a dolgozó a támogatás fejében vállalt kötelezettségének nem tett eleget. (4) 5 A munkáltató szerv az (1) bekezdés f) pontjában említett összeg felhasználására és visszafizetésére társulás (építőközösség) esetében a társasági szerződésben, lakásépítő szövetkezeti szervezés esetében pedig a lakásépítő szövetkezettel kötött szerződésben állapodik meg. (5) 6 A munkáltató szerv a lakásépítési alapból kölcsön nyújtásával a dolgozóinak csak olyan lakóház építését (vásárlását) támogathatja, amelyhez az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló jogszabályban foglaltak szerint az OTP kölcsönt nyújthat. 4 A Rj 11. §-a (1) bekezdése f) pontjának a szövege a 8/1973. (I. 26.) PM—ÉVM—Mü M számú együttes rendelet (R2) 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, amellyel a 11. §-ának eredeti (1) bekezdése kiegészült. 5 A R| 11. §-a (4) bekezdésének a szövege a R> 1. §ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, amellyel a Rt. eredeti 11. §-a kiegészült. 6 A Rj 11. §-a (5) bekezdésének a szövege a 20/1974, (VII. 1.) PM—ÉVM—Mü M számú együttes rendelet (R4) I. §-ával megállapított szöveg, amellyel a Rj. eredeti II. §-a kiegészült.