Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 20. szám

366 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 20. szám 2. §• A tartósan fenn nem maradó tanyás területeken a tanya tulajdonosa, illetőleg gyermeke a tanyát felújíthatja, korszerűsítheti, a rendeltetésszerű használatához szükséges melléképületeket és melléképítményeket létesíthet, továbbá a lakóépület alapterületét legfeljebb 25 m^rel bővítheti, ha ezáltal önálló új lakás nem jön létre és a lakóépület alapterülete az állampolgárok által építhető lakások nagyságáról szóló külön jogszabályokban megállapított mértéket nem haladja meg. 3. §. A tanyához tartozó földrészlet beépítése során az Országos Építésügyi Szabályzat város- és községrendezési előírásainak a IV. építési övezetre, az elő-, oldal- és hátsókertre, továbbá a melléképületek és melléképítmények elhelyezésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. , 4. §. E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Bondor József s. k., építésügyi és városfejlesztési miniszter A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 6/1975. (IV. 29.) MÉM számú rendelete a vetőmagvak előállításáról, forgalmáról, felhasználásáról és ellenőrzéséről szóló 22/1968. (VII. 4.) MÉM számú rendelet* egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről A vetőmagvakról és egyéb növényi szaporítóanyagokról szóló 1968. évi 22. számú törvényerejű rendelet 9. §-ának (2) bekezdésében, valamint az 1021/1968. (VII. 4.) Korm. számú határozat 4. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a 22/1968. (VII. 4.) MÉM számú rendelet (a továbbiakban: Vhr.) egyes rendelkezéseinek módosítására és kiegészítésére — az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), a Magyar Tudományos Akadémia elnökével és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben — a következőket rendelem: * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1968. évi 32. számában. 1. §• A Vhr. 2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „2. §. (1) A köztermesztésben levő növények vetőmagjának rendszeres felújításához szükséges nemesített vetőmagvak előállításáról vetőmagszaporítási rendszerben, a vetőmagszaporító gazdaságokkal kötött szerződés alapján kell gondoskodni. (2) Nemesített vetőmag az állami minősítésben részesített (minősítési fokozatba sorolt) hazai, valamint a forgalomba hozatalra engedélyezett külföldi növényfajtáknak államilag ellenőrzött és az előírt vizsgálatok során megfelelőnek minősített vetőmagja. (3) Nemesített vetőmag termeltetésével, a termeltetett vetőmag feldolgozásával és forgalomba hozatalával az ilyen tevékenység folytatására létesített állami vállalat és az a szerv foglalkozhat, amely erre a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztertől engedélyt kapott. (4) Ha a szerződő vetőmagelőállító intézet, intézmény, mezőgazdasági üzem a szerződésben meghatározott mennyiségnél több elit fokozatú vetőmagot állít elő, a többletmennyiséget köteles a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által erre kijelölt szervnek vételre felajánlani. Ha a kijelölt szerv a többletmennyiséget nem veszi át, azt az előállító — bárki részére történik az értékesítés — csak elitnél alacsonyabb szaporítási fokozatú vetőmagként értékesítheti. (5) A nemesített vetőmag előállítás, forgalombahozatal és a vetőmag-felújítás rendszerének részletes szabályait utasítás tartalmazza." 2. §• A Vhr. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „19. § Vetőmagot külföldről behozni — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik — csak a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hozzájárulásával szabad. Nem kell hozzájárulás a külföldi anyamagvaknak bértermeltetés keretében történő behozatalához." 3. §. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; ezzel egyidejűleg a Vhr. 16. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti. Dr. Soós Gábor s. k., mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár