Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)
1975 / 19. szám
19. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 361 hallgatók helyzetének rendezéséről szóló 10/1974. (IV. 14.) MüM számú rendelet (továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése a következőképpen módosul: „(1) A külön jogszabály alapján szervezett előkészítő tanfolyam elvégzése után a felsőoktatási intézmények nappali tagozatára beiratkozott és ott tanulmányokat folytató, érettségivel nem rendelkező, illetőleg munka melletti tanulással érettségi vizsgát tett szakmunkás képesítésű fiatalok (továbbiakban: hallgatók) munkaviszonya a tanulmányok megkezdésétől azok befejezéséig szünetel." 2- §• A R. 2. §-ának (4) bekezdése a következőképpen módosul: „(4) A pénzbeli támogatás összegét a tanulmányok ideje alatt az azonos vagy hasonló munkakörben dolgozók bérfejlesztésének megfelelően emelni kell." 3- §. A R. a következő 2/A. §-sal egészül ki: „2'A. §. Ha a hallgatónak a vállalat nem tud végzettségének megfelelő munkakört biztosítani, a tanulmányi szerződést a jövendő munkáltató bevonásával kell megkötni. Ez esetben a tanulmányi szerződés alapján a vállalatot a 2. § (2) és (4) bekezedés szerinti, a jövendő munkáltatót pedig a 2. § (5) és (6) bekezdése alapján megállapított kötelezettségek terhelik." 4- §. A R. 5. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a hallgató nőtlen vagy hajadon és szüleivel közös háztartásban él, az egy családtagra jutó havi jövedelem kiszámításánál — kérelmére — saját pénzbeli támogatásán felül szülei jövedelmét is figyelembe kell venni. (4) Egyebekben az egy családtagra jutó havi jövedelem kiszámításánál (a szülők jövedelmének, illetőleg a figyelembe vehető családtagok számának meghatározásánál), valamint a fizetendő öszszegek megállapításánál a nappali tagozatos hallgatókra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni." 5. §. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a R. 5. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata hatályát veszti. Karakas László s. k., munkaügyi miniszter A pénzügyminiszter 16/1975. (TV. 14.) PM számú rendelete a ruházati termelői árrendezésből eredő nyereségtöbbletek elvonásáról Az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével és a könnyűipari miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem: 1. §• A rendelet hatálya kiterjed az ipar népgazdasági ágba sorolt állami vállalatra és trösztre, az egyéb állami gazdálkodó szervre, a társadalmi szervezet vállalatára, az ipari szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, továbbá mindezeknek egymással, illetve más szocialista gazdálkodó szervezetekkel létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező társulására, valamint az egyesülésre (a továbbiakban együtt: vállalat). 2. §• (1) A termelői árak 1975. január 1-i változása miatt az árvetésben figyelembe vett és a ténylegesen felhasznált anyagmennyiség különbözetének átárazásából származó nyereségtöbbletet a vállalat termelési adó címén köteles a költségvetésbe befizetni. (2) Az (1) bekezdés szerinti termelési adó az árvetési költségkalkulációban nem vehető figyelembe. 3- §• (1) A termelési adó alapja a) a ruházati (174, 175 és 176. sz.) alágazatokba sorolt vállalatoknál az összes saját előállítású ipari termék nettó árbevétele, b) a többi alágazatba sorolt vállalatnál az öszszes saját előállítású ruházati termék nettó árbevétele. (2) A termelési adó kulcsát a rendelet melléklete tartalmazza. 4- §• A termelési adó befizetésével kapcsolatos eljárásnál, kezelésnél, ellenőrzésnél és szabálytalanságnál a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről, továbbá a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályairól szóló jogszabályok, valamint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.