Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 18. szám

354 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 18. szám és arról jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a választási elnökség tagjai írnak alá. (2) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: a) a választás napját; b) a választási elnökség megjelölését és tagjainak nevét; c) az illető tanács működési területén a névjegyzékekben és pótnévjegyzékekben szereplő választójogosultak számát; d) a leadott összes szavazatok számát; e) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát; f) a választókerületek egyes jelöltjeire, több jelölt esetén külön-külön az egyes jelöltekre lerí ott szavazatok számát; g) azoknak a szavazólapoknak a számát, amelyeken a jelölt, több jelölt esetén valamennyi jelölt nevét törölték; h) a visszautasított választók számát; i) a megválasztott tanácstagok nevét. (3) A jegyzőkönyvet — a többi választási irattal együtt — az illetékes tanács végrehajtó bizottságának kell átadni. XI. Fejezet Pótválasztás és új választás 54. §. (1) Ha valamely választókerületben nem szavazott le az összes választójogosultaknak több mint a fele, vagy a jelölt, illetőleg egyik jelölt sem kapott az érvényes szavazatok felénél több szavazatot, az illetékes választási elnökség pótválasztást tűz ki, amelyet az első választástól számított tizenöt napon belül meg kell tartam. Ebben az esetben új jelöltet (jelölteket) is lehet állítani. (2) Az országgyűlési képviselő pótválasztásának kitűzéséről a választási elnökség haladéktalanul értesíti a Népköztársaság Elnöki Tanácsát. 55. §. (1) Ha valamely országgyűlési képviselő, illetőleg tanácstag helyé megüresedik, az Országgyűlés, illetőleg a tanács megbízatásának idejére új képviselőt, tanácstagot kell választani. Az új (időközi) választást országgyűlési képviselő helyének megüresedése esetén a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, helyi tanácstag helyének megüresedése esetén a fővárosi, illetőleg a megyei tanács tűzi ki. (2) Ha a tanácsot a Népköztársaság Elnöki Tanácsa feloszlatja, a feloszlatott tanács helyett új tanácsot kell választani. Ez esetben az új választást a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tűzi ki. Az új tanács megbízatása addig tart, ameddig a feloszlatott tanács megbízatása a törvény szerint tartott volna. (3) Az új (időközi) választás napját országgyűlési képviselőválasztás esetén a Népköztársaság iioki Tanácsa, helyi tanácstag választása esetén a fővárosi, megyei tanács határozza meg. Üj (időközi) választást a szükségnek megfelelően, de legalább évente egyszer — a képviselő, illetőleg a helyi tanácstag helyének megüresedésétől számított egy éven belül — kell tartani. 56. §. Pótválasztás és új (időközi) választás esetén a jelölésre és a választásra a jelen törvényben foglalt rendelkezések megfelelően irányadók. XII. Fejezet Az országgyűlési képviselő és a tanácstag megbízatásának megszűnése 57. §. (1) Az országgyűlési képviselő, illetőleg a tanácstag megbízatása megszűnik: a) az Országgyűlés, illetőleg a tanács megbízatásának lejártával vagy feloszlatásának kimondásával; b) az össszeférhetetlenség kimondásával; c) visszahívással; d) lemondással; e) a választójog elvesztésével és f) a képviselő, illetőleg a tanácstag halálával. (2) A tanácstag megbízatása megszűnhet a tanácsnak az igazgatási terület megváltozása folytán történt megszüntetésével is. 58. §. (1) A választók döntése alapján az országgyűlési képviselő, illetőleg a tanácstag, amennyiben megbízatásának valamilyen oknál fogva nem tud eleget tenni, vagy arra méltatlanná vált, visszahívható. (2) A visszahívásra — országgyűlési képviselő esetén a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének, helyi tanácstag esetén pedig a Hazafias Népfront helyi bizottságának kezdeményezése alapján — a jelölésre illetékes gyűlések [29. § (1) bek.] tehetnek javaslatot. (3) A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége az országgyűlési képviselő visszahívására irányuló javaslatát a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelenti be. Helyi tanácstag esetén a Hazafias Népfront helyi bizottsága annak a tanácsnak jelenti be a visszahívásra irányuló . javaslatát, amelynek a tagját vissza akarják hívni. 59. §. (1) A visszahívásról a választók nyilvános gyűlésen (gyűléseken) nyílt szavazással döntenek. A gyűlést országgyűlési képviselő esetén az országgyűlési választókerületi bizottság, helyi tanácstag esetén pedig az illetékes tanács hívja össze. (2) A gyűlés lefolyásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a gyűlés elnöksége ír alá. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a jelenlevő választók számát és a nyílt szavazás eredményét. A jegyzőkönyvet meg kell küldeni az Országgyűlésnek, illetőleg az illetékes tanácsnak.