Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 12. szám

206 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 12. szám vizsgálni és a munka folytatásának feltételeiről írásban nyilatkozni. Ha a munka a) a lelőhelyet, illetőleg az előkerült muzeális tárgyat nem veszélyezteti, a múzeum által meg­állapított feltételek szerint az nyomban folytat­ható, b) a lelőhely veszélyeztetése nélkül még részle­gesen sem folytatható, a munka jellege szerint illetékes első. fokú hatóság köteles azt legfeljebb 30 napra felfüggeszteni és az csak a múzeum egyetértésével kiadott engedélye alapján folytat­ható. (5) A múzeum az előkerült muzeális tárgyat gyűjteményébe veszi vagy gondoskodik védetté nyilvánításáról és más szerv által fenntartott gyűjtemény őrzésébe adja; a felfedezőt pedig — a tárgy kulturális jelentőségéhez és értékéhez mérten — megfelelő elismerésben részesítheti. (6) Műemléki értéket képviselő tárgy esetében a felfedező a műemlékvédelemre vonatkozó jog­szabályoknak megfelelően köteles eljárni." 2. §. Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg az 1959. évi IV. tv. 132. §-a (1) bekezdésének a régészeti, a mu­zeális értékű vagy műemlék jellegű leletekre vo­natkozó rendelkezése hatályát veszti. Losonczi Pál s. k., a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Cseterki Lajos s. k. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára Minisztertanácsi határozat A Minisztertanács 1005 1975. (III. 7.) számú határozata az Ipari Formatervezési Tanács létrehozásáról Az általános, különösen pedig az ipari kultúra szerves részét alkotó formatervezés hatékonyságá­nak fokozása, az ipari termékek színvonalának — a formatervezés nyújtotta előnyök felhaszná­lásával biztosított — növelése, továbbá az ipari formatervezés állami irányításának javítása érde­kében a Minisztertanács a következőket hatá­rozza : 1. Az ipari formatervezés szakmai irányítására és összehangolására — tárcaközi bizottságként működő — Ipari Formatervezési Tanácsot (a to­vábbiakban: Tanács) kell létesíteni. A Tanács elnöke: az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság elnöke által kije­lölt elnökhelyettes; tagjai: a belkereskedelmi miniszter, az építés ügyi és városfejlesztési minisz­ter, a kohó- és gépipari miniszter, a könnyűipari miniszter, a közlekedés- és postaügyi miniszter, a kulturális miniszter, a külkereskedelmi miniszter, a mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter, a nehézipari miniszter, az oktatási miniszter, az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke által kijelölt vezető beosztású képviselők. A .Minisztertanács felkéri az Ipari szövetkeze­tek Országos Tanácsát, továbbá a Magyar Képző­és Iparművészek Szövetségét és a Magyar' Építő­művészek Szövetségét, hogy a Tanács munkájában — annak tagjaként — vezető beosztású képvise­lője útján vegyen részt. A Tanács működésének felügyeletét az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke látja el. A Tanács fő feladatai: — állást foglal az ipari formatervezés legfonto­sabb kérdéseiben, — vizsgálja a gazdasági ösztönzés, az erkölcsi és anyagi elismerés lehetséges módszereit az ipari formatervezés fellendítése érdekében, — figyelemmel kíséri és értékeli a miniszté­riumok (országos hatáskörű szervek) formaterve­zést szabályozó, támogató, irányító munkáját és ezekhez iránymutatást ad, — megtárgyalja és álláspontot alakít ki a for­matervezés oktatási kérdéseiről. — kialakítja és értékeli a kiváló áru fórumokon alkalmazott rendező elveket a formatervezés fej­lesztése szempontjából. A Tanács ügyrendjét maga állapítja meg. Felelős: az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, pénzügyminiszter Határidő: 1976. január 1. 2. A Tanács működésével kapcsolatos feladato­kat Irodája látja el. Az Iroda részletes feladatkö­rét, tevékenységi és működési szabályzatát a Ta­nács állapítja meg. A Tanács és az Iroda működésének személyi és dologi feltételeit az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság költségvetésében elkülönítetten kell biz­tosítani.

Next

/
Thumbnails
Contents