Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 56. szám

1090 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 56. szám egybekötve •— szolgálja a közművelődést; segítse elő a szabad idő kulturált felhasználását, f) környezetvédelmi mintaterületként szolgálja természeti környezetünk védelmét. 9. Alapvető védelmi előírások: a) A TK területén nem szabad olyan ipari tevékenységet folytatni, illetőleg olyan létesítményt elhelyezni vagy meglevőt üzemeltetni, amely a táj jellegét és a védett értékek állapotát veszélyezteti, vagy a környezetet szennyezi. b) A TK földtani, növénytani és állattani értékeit háborítatlanul meg kell őrizni. c) A TK területén vadon élő állatokat — a vadászhatók kivételével — valamint a védett növényeket pusztítani és tenyészetükben zavarni nem szabad. 10. A TK részletes kezelési szabályait és fejlesztési előírásait az Országos Természetvédelmi Hivatal (továbbiakban OTvH) a 3. sz. mellékletben foglalt irányelvek szerint — az érintett szervek bevonásával készített — Kezelési Szabályzatban (továbbiakban: Szabályzat) állapítja meg. A Szabályzat kiadásáig a védelem és a kezelés kérdéseiben az irányelvekben foglalt előírások szerint kell eljárni. 11. A TK természetvédelmi kezelésével az Országos Vízügyi Hivatal felügyelete és irányítása alatt működő Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóságot (továbbiakban: ÉVIZIG) bízom meg. A TK természetvédelmi kezelésével kapcsolatos, költségeket az ÉVIZIG költségvetésében és beruházási tervében kell előirányozni és biztosítani. A természetvédelmi kezelésre vonatkozó megbízás nem érinti az Északmagyarországi Regionális és Vízmű Vállalatnak a tározó és völgyzárógát vízgazdálkodási üzemeltetésévél kapcsolatos feladatait. 12. Egyéb rendelkezések: a) A TK határán „Tájvédelmi körzet" feliratú táblákat kell elhelyezni és a határokat határjelekkel meg kell jelölni. Szükség szerint útmutató és figyelmeztető táblákat kell kihelyezni. b) A 2. számú mellékletben megjelölt földrészletek védetté nyilvánítását a földhivataloknak az ingatlan nyilvántartásba be kell vezetniök. E határozat a Tanácsok Közlönyében történő közzététel napján lép hatályba és ellene fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az 5,8 millió m:i térfogatú 'ázbérci víztározó Ózd és Kazincbarcika térségében kb. 100 000 lakos ivóvizét biztosítja. Ezért foglalkozik a tározó környezetével az 1026 1971. (VI. 22.) Korm. határozat is. Az ivóvíz minőségének fenntartása az egészségügyi és vízügyi intézkedéseken túl, természetvédelmi intézkedéseket is megkíván. A fentiek szerint javasolta az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a lázbérci víztározó és kapcsolódó környékének védetté nyilvánítását. A vízminőség védelmén túl a terület földtani, növény- és állattani értékei is indokolják a terület természetvédelem alá vonását. A TK védelmet érdemlő értékei I. Különleges geomorfológiai képződmények és földtani értékek: A Bükk hegységhez É—Ny felől két csapásmenti miocén árökkal, átmeneti öv közvetítése révén csatlakozik az Upponyi-hegység. Ezt É—Ny felé mozgatott karbon képződmények építik fel, melyek a Bükk hegységinéi erősebb átalakulások. Az alaphegység kristályos mészkőből, homokos agyagpalából, homokkőből, majd vulkáni tevékenység révén diabáztufa és diabázláva kőzetrétegekből épült fel. Az Upponyi-hegységnek földtanilag legértékesebb része a 4—500 méter hosszúságú upponyisziklaszoros szurdok völgye, a „Vízköz" mészkő oldalával, karsztos jellegű meredek sziklafalával, jellegzetes „kőgomba" képződményeivel, kőfülkéivel. Kiemelkedő jelentőségű az upponyi Sziklaforrás és a Cibróka területén a geológiai feltárások kövületeiben megőrzött szarmata kori flóra.