Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 54. szám

1074 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 54. szám másik szülő körülményeiben lényeges változás következett be, mivel házastársának halálát követően munkaviszonyt létesített és azóta kereső foglalkozást folytat. Az egyik konkrét ügyben a törvényes képviselő szülő és a károkozó között — ilyen tényállás mellett — olyan értelmű egyezség jött létre, hogy a gyermekek részére teljesítendő járadékfizetési kötelezettség a kereset benyújtását több mint hat hónappal megelőző időponttól kezdődően megszűnik. Ezt az egyezséget a bíróság jóváhagyta. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a gyermeket eltartó szülő megváltozott körülményei a járadékra jogosult gyermekek terhére nem vehetők figyelembe. A járadék ugyanis a károkozó esemény folytán elvesztett tartást pótolja, a kár mértékének meghatározásánál pedig a meghalt szülő által a gyermekei részére életében biztosított életszínvonalat kell figyelembevenni. (PK. 47. sz. állásfoglalás). A károkozó felelősségének mértéke az elhalt szülő tartási kötelezettségéhez igazodik. A gyermeket ténylegesen eltartó szülő jövedelmében bekövetkezett emelkedés nem érinti a meghalt szülő helyébe lépő károkozó tartási kötelezettségét, vele szemben az igényt nem szünteti meg. A perben egyébként nem merült fel olyan adat, amely arra utalna, hogy a gyermekek ma már nem lennének ráutaltak a tartásra. Ettől függetlenül a Pp. 230 §-ának (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy a megítélt szolgáltatás mértéke a körülmények változása folytán legfeljebb a kereset megindítását megelőző hat hónapra visszamenő' időre változtatható meg. Arra nincs törvényes lehetőség, hogy a változtatás ennél régebbi időre is megtörténjék. Utalt a Legfelsőbb Bíróság a továbbiakban arra is, hogy a gyermekek személyesen eljárt szülője elismerte ugyan a kereset jogalapját és a járadék megszüntetésére egyezséget kötött, ez az elismerés azonban a Pp. 4. §-ában foglaltakat szem előtt tartva nem lett volna figyelembe vehető, egyrészt azért, mert a jogosult kiskorú gyermekek méltányos érdekeivel, illetve az irányadó jogszabályokkal nyilvánvaló ellentétben van. másrészt pedig a jogokról ellenérték nélkül való lemondás még a gyámhatóság jóváhagyásával sem lehetett,volna érvényes. [Ptk. 20. §-ának (1) bekezdése.] Minderre tekintettel a konkrét ügyben az egyez ség jóváhagyásának nem állottak fenn az előfeltételei, a bíróságnak tehát a jóváhagyás megtagadása mellett az eljárást tovább kellett volna folytatnia. (A legfőbb ügyész törvényességi óvásának megfelelően a Legfelsőbb Bíróság által P. törv. II. 20.806/1975/2. szám alatt hozott határozat alapján). 77. Mezőgazdasági termékértékesítési szerződést nemcsak azok köthetnek, akik a mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkoznak. A gyakorlatban vita merült fel abban a kérdésben, hogy az 54/1967. (XII. 17.) Korm. számú rendelet 2. §-a (1) bekezdésének f) pontjában foglaltak szempontjából kiket kell egyéni termelők alatt érteni. Előfordult ugyanis olyan döntés, amelynek értelmében termékértékesítési szerződést szállítóként csak az köthet, aki mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozik. A helyes álláspont azt tekinti kiindulópontnak, ' hogy a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésekről szóló 54/1967. (XII. 17.) Korm. számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerint a maga termelte mezőgazdasági termékre szállítóként termékértékesítési szerződést köthet — egyebek között — „az egyéni termelő" is. (f) pont). A jogszabály tehát nem tartalmaz olyan megszorító rendelkezést, hogy szállítóként csak a mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozó személy köthet termékértékesítési (állatnevelési) szerződést. Szállító lehet az a személy is, aki egyénileg — bár nem hivatásszerűen — foglalkozik állatok nevelésével. (Legfelsőbb Bíróság PK. 328. sz. állásfoglalása). Egyébként is számottevő népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy azok az állampolgárok, akik mezőgazdasági termék szolgáltatására, vagy állatnevelésre vállalkoznak és ehhez a tárgyi adottságaik is megvannak, termékértékesítési szerződést köthessenek függetlenül attól, hogy mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkoznak-e vagy sem. Ezért az ilyen személyek által kötött termék-