Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 53. szám

53. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1067 egyéb intézkedésre a munkaügyi vita keretében — pl. elbocsátás helyett munkáltatói felmondás folytán bekövetkezett munkaviszony megszüntetésre — nem változtatható át. Ehhez ugyanis a munkaügyi vitát elbíráló szerveknek nincs hatáskörük. 65. szám A vállalat a dolgozót, a szövetkezet (ipari, mezőgazdasági termelőszövetkezet stb.) a tagot, illetve alkalmazottat munkaviszonyban, illetőleg tagsági viszonyában elkövetett fegyelmi vétség miatt — a korábbi munkáltató kérésére — felelősségre vonhatja, ha ennek jogszabályi feltételei fennállanak. Az Mt. V. 94. §-ának (4) bekezdése szerint a vállalat a dolgozót korábbi munkaviszonyában elkövetett kötelezettségszegés miatt — a korábbi vállalat kérésére, a reá irányadó elévülési időn belül — felelősségre vonhatja. Lényegét tekintve azonos rendelkezést tártai- . maz a 46/1971. (XII. 28.) Korm. számú rendelettel módosított és kiegészített 35/1967. (X. 11.) Korm. számú rendelet 124/A §-ának (1) bekezdése is, amely szerint a termelőszövetkezet a tagot korábbi munkaviszonyában vagy tagsági viszonyában elkövetett fegyelmi vétség miatt — a tag volt munkáltatója vagy a szövetkezet javaslatára, a termelőszövetkezeti tagokra irányadó szabályok szerint — az elévülési időn belül — felelősségre vonhatja. Az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. számú tvr. végrehajtása tárgyában kiadott 40/1971. (XI. 30.) Korm. számú rendelet 26. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha a fegyelmi vétség elkövetése után a tagsági viszony megszűnik, a vezetőség — az (1)—(2) bekezdésben megjelölt határidőn belül — kezdeményezheti a volt tag új munkahelyén a fegyelmi eljárás megindítását vagy folytatását, feltéve, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlója határozatot még nem hozott. A munkaviszonyból, illetőleg a szövetkezeti tagsági viszonyból folyó kötelezettség vétkes megszegését a Munka Törvénykönyve és a Szövetkezeti törvény egyöntetűen olyan magatartásnak tekinti, amelyért az elkövető fegyelmi eljárás keretében felelősségre vonható és büntetéssel sújtható. Az a körülmény, hogy az elkövető dolgozó jogviszonyában változás állt be, nem jelenthet mentesülést a fegyelmi felelősségrevonás és az annak keretében kiszabott büntetés következményei alól. A dolgozó tehát a szövetkezeti tagsági viszony keretében elkövetett fegyelmi vétségért az ezt követő munkaviszonyban a szövetkezet kérésére felelősségre vonható. A munkaviszonyban elkövetett vétkes kötelezettségszegésért az ezt követő szövetkezeti tagsági viszony keretében ugyancsak helye van a dolgozó felelősségre vonásának. A fegyelmi eljárást az új munkáltatóra érvényes jogszabályok szerint kell lefolytatni. Ha tehát a dolgozó a felelősségrevonás időpontjában munkaviszonyban áll, az eljárásra és a kiszabható büntetésre a munkaviszonyra vonatkozó szabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, ha pedig tagsági viszonyban áll, a tagok fegyelmi felelősségére vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni és büntetést kiszabni. A fegyelmi büntetés kiszabásánál a cselekmény súlyát az elkövetés idején betöltött munkakörhöz mérten kell értékelni, figyelemmel kell azonban lenni az új munkakörre (beosztásra) is. 66. szám Ha a dolgozó elbocsátását kimondó fegyelmi határozatot a munkaügyi vitában (perben) eljáró szerv (bíróság) hatályon kívül helyezte vagy enyhítette, az átlagkeresete visszatartott összegét a határozat jogerőre emelkedése után az Mt. V. 92. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint kell kifizetni. A dolgozó munkaviszonyának megszüntetése a vállalat részéről a) felmondás útján, b) fegyelmi büntetésként elbocsátással történhet. Az a) alatti esetben, ha a vállalat a dolgozó munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, az Mt. 31. §-ának (1) bekezdése és ezzel kapcsolatban az Mt. V. 33. §-a alkalmazandó, ami szerint a dolgozót elmaradt munkabére megilleti, de elhelyezkedési kötelezettség is terheli. Ezek a jogszabályok azonban nem vonatkoznak ab) alatti esetre, amikor a dolgozó munkaviszonyának megszüntetése fegyelmi eljárás során elbocsátás fegyelmi büntetéssel [Mt. 55. § f) pont] történt, és ezt a fegyelmi határozatot utóbb a munkaügyi vitát intéző szerv hatályon kívül helyezte vagy enyhítette. Ide vonatkozóan a fegyelmi eljárás alá vont dolgozó átlagkeresetének megtérítése kérdésében az Mt. V. 91. és 92. §-ának rendelkezései az irányadók. Az Mt. V. 91. §-ának (1) bekezdése szerint a fegyelmi eljárás alá vont dolgozót legfeljebb egy hónapra állásától fel lehet függeszteni. Elbocsátás büntetéssel — a határozat jogerőre emelkedéséig — a felfüggesztés együtt jár. Az Mt. V. 92. §-ának (1) bekezdése értelmében a felfüggesztés ideje alatt a dolgozó átlagkeresetének legfeljebb 50%-át egy hónapra vissza lehet tartani. A teljes átlagkeresetet kell visszatartani az elbocsátást kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől kezdve, annak jogerőre emelkedéséig. Az elbocsátást kimondó fegyelmi határozat hatályon kívül helyezésével, illetőleg enyhítésével azonban a visszatartott és a felfüggesztés idejére járó átlagkeresetet az Mt. V. 92. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint ki kell fizetni.