Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 53. szám

1056 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 53. szám (3) Betét jutalékot a) a betétállomány és b) a betétállomány növekedése után lehet számfejteni, illetve kifizetni. (4) A jutalékkulcsokat évenként az igazgatóság hagyja jóvá úgy, hogy azok mértéke nem haladhatja meg aj a betétállomány 0,05%-át és b) a betétállomány növekedés 0,5%-át, továbbá, hogy a jutalék nagyobb hányada a betétnövekedést ösztönözze. A betét jutalék számfejtett öszszegét a kölcsönalap kihasználás mértékétől függően lehet kifizetni. A kifizethető összeg megállapítása az 2. számú melléklet szerint történik. (5) A betét jutalék címen kifizethető összeg szövetkezeti és éves szinten nem haladhatja meg sem a számfejtett betétjutalék összegét, sem pedig a (2) bekezdés szerint megállapított alapbér 20%-át, illetve dolgozónként az alapbér 40%-át. (6) Az egyéb jutalékok címén kifizethető összegek mértékéről a szakszervezeti szervvel egyetértésben az igazgatóság dönt. Az ilyen címen kifizetett bérek összege azonban nem haladhatja meg a takarékszövetkezet részére térített jutalék összegének 75%-át. 11. §• (1) A takarékszövetkezetnél központi bérszínvonal szabályozást kell alkalmazni. A takarékszövetkezet a bérszínvonalát évente külön rendelkezésben meghatározott mértékben bérfejlesztési befizetés nélkül emelheti. (2) Az (1) 'bekezdés szerinti mértéket meghaladó bérszínvonal növekedés után a takarékszövetkezet jutalmazási alapja terhére progresszív bérfejlesztési befizetést tartozik teljesíteni a következők szerint: Engedélyezett mértéket meghaladó bérszínvonalnövekedés sávjai a bázis bérszínvonal százalékában 0 —1 százalék 1 —-1,5 százalék Befizetés mérttéke a sávban megvalósuló bérszínvonalnövekedés százalékában 150 250 1,5—2 százalék 350 ' 2 —2,5 százalék 450 2.5 százalék 600 Ha a jutalmazási alap a bérfejlesztési befizetésre nem, vagy csak részben nyújt fedezetet, a befizetési hiányt a következő évben képződő jutalmazási alapból kell fedezni. (3) Ha a takarékszövetkezet bérszínvonal növekedése nem éri el az (1) bekezdés szerinti mértéket, a bérszínvonalkülönbözet összegét a takarékszövetkezet a következő évben mint tartalékolt bérszínvonal növekedést bérfejlesztési befizetés nélkül használhatja fel. (4) . A bérszínvonal számításának módját a 2. számú melléklet tartalmazza. Vegyes és átmeneti rendelkezések 12. §. (1) Űj takarékszövetkezet alapítása, illetőleg takarékszövetkezetek egyesülése esetén a bérszabályozáshoz szükséges bázismutatókat — a megyei szövetség véleményének meghallgatása mellett — a pénzügyminiszter határozza meg, illetve módosítja. (2) A bérszínvonal bázisa az 1975. évi, illetőleg az előző évi tényleges bérszínvonal. (3) Az előző évről áthozott juttatási alap maradványát, továbbá az 1975. évi nyereségből e címen képzett összeget a jutalmazási alapba kell helyezni. (4) A 10. § (3) bekezdésében említett betétállomány, illetve betétállomány növekedés után képezhető betét jutalékot negyedévenként — a zárókimutatás elkészülte után és annak alapján — kell számfejteni és kifizetni, de arra a dolgozóknak havonta előleg is fizethető. (5) A Kölcsönös Támogatási Alapból a takarékszövetkezetnek adott végleges juttatás vagy kölcsön tagsági kölcsön (hitel) folyósítás a céljára nem használható fel. Eljárási szabályok 13. §. (1) A nyereségadó és a bérfejlesztési befizetés bevallása és befizetése önadóztatás formájában történik. (2) A nyereségadó és a bérfejlesztési befizetés bevallására, befizetésére, elszámolására, ellenőrzésére, továbbá a mulasztásokkal, szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedésekre a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről, illetőleg a Vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályairól szóló jogszabályok rendelkezéseit a (3)—(4) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. (3) A takarékszövetkezet bérfejlesztési befizetését évente egyszer utólag, az éves bevallás időpontjáig teljesíti. (4) A takarékszövetkezet negyedéves bevallásra nem kötelezett. Nyereségadó bevallását az első