Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 53. szám

1052 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 53. szám tatás) is nyújt. Művelődési otthon létesítése szempontjából munkástelepülésnek minősül valamenynyi város, továbbá az a község, ahol az ottlakó keresők többsége munkás., 2. §• (1) Az állami vállalatok és szövetkezetek — ha fejlesztési célú pénzeszközök átadása időszakában állami vagy állami támogatásban részesített vállalati beruházást valósítanak meg, illetve fejlesztési kölcsönből vagy bankhitelből eredő tartozásuk áll fenn — az 1. §. (2) bekezdés b)—d) pontjaiban felsorolt célokra, fejlesztési pénzeszközeiket csak abban az esetben adhatják át, ha az állammal, illetve a pénzintézettel szemben vállalt kötelezettségeik maradéktalan és határidőben történő teljesítését az átadás nem akadályozza. (2) Mezőgazdasági szövetkezet fejlesztési célú pénzeszközt nem adhat át a tanács részére, ha a fejlesztési cél megvalósításában közvetlenül nem érdekelt, ha a tárgyévben hitelképességét elvesztette, az előző évben veszteséges vagy alaphiányos volt és ennek rendezésére támogatásban (hitelben) részesült. A tárgyévben csak az előző évi nyereségből képzett fejlesztési alap adható át. 3- §• (1) A fejlesztési célú pénzeszközök átadásáról az átadó szerveknek és a tanácsoknak a beruházások rendjéről szóló 34/1974. (VIII. 6.) MT számú rendelet végrehajtása tárgyában kiadott és a 2/1975. (XI. 22.) OT—PM számú együttes rendelettel módosított 3/1974. (VIII. 6.) OT—PM számú együttes rendelet 3. §. (3) bekezdésében foglaltak szerint kell írásban megállapodni a közös beruházás megvalósításáról, a 27. §. (2) bekezdésében foglaltak szerint pedig akkor, ha egyéb fejlesztés megvalósítására kerül sor, (2) Ha az átadó szerv vállalat vagy szövetkezet, a megállapodásban köteles nyilatkozni arra is, hogy a fejlesztési pénzeszközök átadása nem gátolja a 2. §. (1) bekezdésében említett kötelezettségek teljesítését, illetve nem esik a 2. §. (2) bekezdésében említett korlátozás alá. 4. §. Ez a rendelet 1976. január hó 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit az 1976. január hó 1. napját követően megkötésre kerülő megállapodásoknál kell alkalmazni. Egyidejűleg a fejlesztési célú pénzeszközök tanácsok részére történő átadásának korlátozásáról szóló 2/1972. (I. 25.) OT—PM számú együttes rendelet és az ezt kiegészítő és módosító 5/1974. (XI. 12.) OT—PM számú együttes rendelet hatályát veszti. Huszár István s. k., Faluvégi Lajos s. k, az Országos Tervhivatal pénzügyminiszter elnöke A pénzügyminiszter 66/1975. (XI. 29.) PM számú rendelete az ipari és építőipari vállalatok termelési adójáról A vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről szóló 28/1975. (XI. .15.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §^a alapján — az Országos Tervhivatal ós az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, valamint a külkereskedelmi miniszterrel egyetértésben, az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével — a következőket rendelem. 1. §. (1) A rendelet hatálya kiterjed a R. 1. § (1) bekezdésében meghatározott, az ipar és építőipar népgazdasági ágba tartozó vállalatokra (a továbbiakban: vállalat). A mezőgazdasági termelőszövetkezetek ipari és építőipari ágazatba sorolt, jogi személyiséggel rendelkező társulásainak termelési i adóját külön jogszabály állapítja meg. (2) A tröszt és a keretében működő vállalatok e rendelet szempontjából egy vállalatnak minősülnek. (3) A R. 1. számú mellékletében felsorolt vállalatok közül az ipari és építőipari népgazdasági ágba tartozó vállalatok által fizetendő termelési adó mértékére a rájuk vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) E rendelet alkalmazása szempontjából a vállalat besorolása tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal ágazati rendszere az irányadó. 2- §• (1) A vállalat az árbevételben realizálódó külön jövedelem meghatározott részét termelési adó címén köteles befizetni. (2) A termelési adó alkalmazása szempontjából külön jövedelemnek kell tekinteni: a) az eltérő természeti feltételekből (pl. geoló'giai adottságokból) származó járadék jellegű jövedelmeket ; b) mindazokat a többletnyereségeket, amelyek a vállalatnál a belföldi árak képzésénél alkalmazott anyagköltségektől eltérő tényleges ráfordítások következtében keletkeznek; c) az általánostól eltérő, kedvezményes jövedelemszabályozási rendszerben gazdálkodó vállalatoknál a nem kedvezményezett tevékenységnél ebből keletkező többletjövedelmet; d) a hatósági árintézkedésből eredő többleteredmény külön jogszabályban meghatározott részét; e) kivételes esetekben az ágazati (vagy a termékcsoportra jellemző) átlagos termelési, értékesítési és egyéb, az általánosnál kedvezőbb feltételekből származó nyereséget.