Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 53. szám

1048 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 53. szám A nehézipari miniszter 5/1975. (XI. 26.) NIM—AH számú rendelete a szénhidrogén- és vegyitermék vezetékek szerelési munkáinak áráról A szénhidrogén- és vegyitermék vezetékek sze­relési munkáinak árát — az 56/1967. (XII. 19.) Korm. számú rendeletben foglalt felhatalmazás alapján — a kohó- és gépipari miniszterrel, va­lamint az Országos Anyag- és Árhivatal elnöké­vel egyetértésiben az alábbiak szerint szabályo­zom: A rendelet hatálya 1. §• (1) A rendelet hatálya a szénhidrogén- és vegyitermékek szállítását szolgáló vezeték bel­földön végzett szerelési munkáira terjed ki. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki: aj a technológiai szerelési munkák árrendel­kezésének hatálya alá tartozó kőolaj, kőolajter­mék és vegjátenmék ipari csatlakozó vezetékei­nek, valamint a gázipari csatlakozó vezeték mun­káira ; b) az építési szerelési munkák árrendelkezé­sének hatálya alá tartozó gázelosztó- és csatla­kozóvezetékek munkáira. (3) A rendelet hatálya alá tartozó szerelési munkákkal kapcsolatos részletes fogalmi meg­határozásokat a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Költségtényezők 2- §• A rendelet hatálya alá tartozó szerelési mun­kák árát a szerkezetek egységára és az egység­áron felül felszámítható költségtényezők alap­ján kell a költségvetésben meghatározni. 3. §. (1) A szerkezetek egységára anyagköltségből és szerelési díjból áll. (2) Az anyagköltséget és a szerelési díjat a követikező költségtényezők és árvetési séma alapján kell meghatározni: A) Anyagköltség a) közvetlen anyagköltség, b) anyagigazgatási költség (vetítési alap: a), c) fuvarozási és rakodási költség, d) anyagköltség: [a)-\-b)-\-c)]. B) Szerelési díj e) közvetlen bérköltség, f) gépköltség, g) rezsiköltség: [vetítési alap: e)-\-f)], h) szerelési díj: [e)-\-f)-\-g)]. 4. §• (1) Az egységáron felül felszámítható a külön­leges körülmények miatt felmerült többletkölt­ség, a haszon, valamint a 2. számú mellékletben felsorolt ideiglenes melléklétesítmények költ­sége. (2) Ha a vezeték szerelési munkát a kivitelező által el nem hárítható többletköltséget előidéző — a költségszámítási normákban figyelembe nem vett — körülmények között kell megvalósítani, a kivitelező jogosult az emiatt keletkező, szá­mítással alátámasztott többletköltséget a meg­rendelőnek felszámítani. / (3) A 3. § és a 4. § (2) bekezdésében megha­tározott költségtényezők, alapján képzett költ­ségvetési alapösszegre haszon számítható fel. A haszon fedezetet nyújt a műszaki fejlesztési és garanciális költségekre, a befejezetlen állomány eszközlekötési járulékára, valamint a vállalati nyereségre. (4) Az előre nem látható többletmunkák fe­dezetére tartalékkeretet kell előirányozni. Áta­lányáron vállalt szerelési munkáknál a tartalék­keret a kivitelezőt a szerződésben meghatározott mértékig igazolás nélkül megilleti. 5. §. A költségtényezők tartalmi követelményeit, azok kiszámítási módját, mértékét, továbbá az egységárakat és költségszámítási normákat tar­talmazó árképzési kiadványok jegyzékét a 2. számú melléklet, a költségvetés készítésének sza­bályait a 3. számú melléklet tartalmazza.* Árformák 6- §• (1) Szénhidrogén-, vegyitermék vezetékek sze­relési munkái — maximált és — szabad árformába tartoznak. (2) Maximált ár a szerelési munka hatósági normák, költségtényezők és előírások alapján ki­alakított ára, amelynél magasabb nem érvénye­síthető. *A rendelet 1., 2. és 3. számú mellékletei az „Ársza­bályozás és Termékforgalmazás", valamint a „Nehéz­ipari Értesítő" című hivatalos lapokban kerülnek köz­zétételre.

Next

/
Thumbnails
Contents