Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 52. szám

52. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1035 5- §• A vállalat 8°0 illetményadót és 22% társa­dalombiztosítási járulékot köteles fizetni. ' 6. §• A vállalat eszközlekötési járulékot nem fizet; termelési költségei között eszközlekötési járulékot nem számolhat el, de az árban érvényesítheti. 7- §• A vállalatnál a költségként elszámolt értékcsök­kenési leírás teljes összegét a fejlesztési alapba kell helyezni. 8- §• íl) A vállalat a fogyasztási szolgáltatásnak nem minősülő tevékenysége után termelési adót köte­les fizetni. A termelési adót különféle ráfordítás címén kell elszámolni. A vállalat köteles gondos­kodni arról, hogv a termelési adóköteles árbevé­tel megállapíthat legyen. (2) A termelési adó alapja a fogyasztási szol­gáltatásnak nem minősülő tevékenységből elért — a kereskedelmi tevékenységnél az eladott áruk beszerzési áron számított értékével csök­kentett — nettó árbevétel. (3) A termelési adó mértéke: 7%. (4) Az a vállalat, amelynél a fogyasztási szol­gáltatásnak minősülő tevékenység aránya a 85%­ot eléri, vagy a termelési adó alapját képező te­vékenysége szorosan kapcsolódik a lakossági szol­gáltatás fejlesztéséhez, a Pénzügyminisztérium­tól a termelési adó mérséklését, vagy elengedését kérheti. 9. §• (1) Az R. alapján fizetendő általános nyereség­adóból a vállalatot 100% adóvisszatartási kedvez­mény illeti meg. A visszatartott összeg felhaszná­lására az adózott nyereség szabályai vonatkoznak. (2) A vállalat a R. 3. § (2) bekezdése szerint csökkentett mérleg szerinti nyereségének alapul­vételével évenként 10% kötelező tartalékalapot képez. (3) Az anyagi ösztönzés érvényesítése céljából a vállalat — saját hatáskörében és a nyereség nagyságától függetlenül — a tárgyévi bérköltsé­gének legfeljebb 5%-át közvetlenül a részesedési alapjába helyezheti, amelyet — a számviteli elő­írásoknak megfelelően — év végén egy összegben, különféle ráfordításként kell elszámolni. (4) A R. 20. § (1) bekezdésétől eltérően a kö­telező tartalékalapból a nyereségcsökkenés 30%­át meghaladó része visszapótlási kötelezettség nélkül, a 15% és 30% közötti nyereségcsökkenés 5 éves visszapótlási kötelezettséggel vehető igény­be. 10. §. (1) Ez a rendelet az 1976. évi január hó I. nap­ján lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 8/1975. (II. 11.) PM—Mü M számú együttes ren­delettel kiegészített 50/1973. (XII. 30.) PM—Mü M számú együttes rendelet hatályát veszti; az 1975. évi eredmény után esedék nyereségadó és vál­lalati érdekeltségi alapok befizetésénél és kiszá­mításánál azonban rendelkezéseit még alkalmazni kell. (3) Az 50/1973. (XII. 30.) PM—Mü M számú együttes rendelet alapján történt vállalati kijelölé­sek — visszavonásig — érvényesek. Faluvégi Lajos s. k., pénzügy mi niszter A pénzügyminiszter 63/1975. (XI. 22.) PM számú rendelete a vállalati gazdálkodási rend szerint működő műszaki kutató (fejlesztési) intézetek pénzgazdálkodási, jövedelemszabályozási és anyagi érdekeltségi rendszeréről A 28/1975. (XI. 15.) MT sz. rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — az Országos Tervhivatal elnökével, a munkaügyi miniszterrel, az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnökével és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — a következőket ren­delem : 1- §• (1) A rendelet hatálya a mellékletben felsorolt, a vállalati gazdálkodási rend szerint működő, ön­álló műszaki kutató (fejlesztési) intézetre (a to­vábbiakban: intézet) terjed ki. (2) Nem tartoznak a rendelet hatálya alá a vál­lalaton (trösztön) belül működő intézetek (kutató­helyek, laboratóriumok stb.) E szervek kutatási tevékenységének pénzgazdálkodási, jövedelemsza-

Next

/
Thumbnails
Contents