Tanácsok közlönye, 1974 (23. évfolyam, 1-68. szám)

1974 / 42. szám

782 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 42. szam 98. §. (1) A tüzelő, fűtő és szárító berendezés, valamint az éghető anyag (között olyan tűztávolságot kell megtartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se haladja meg a 60 °C-ot. (2) A gyártó, külföldi termek esetében a forgalombahozó, a fogyasztók részére ,,Használati utasításiba köteles foglalni a tüzelő-, fütő és szárítóberendezés használatára és karbantartására vonatkozó tűzvédelmi követelményeket, valamint — az (1) bekezdésben foglaltak alapján — a berendezéstől megtartandó tűztávolságokat. (3) A tüzelő, a fűtő és a szárító berendezést csak a gyártó, illetőleg a forgalombahozó által kiadott hasznalati utasításban foglaltak szerint szabad üzemeltetni. (4) Megfelelő hőszigetelő alkalmazása esetén a tűztávolság a hőszigetelőt gyártó által megállapított mértékben csökkenthető. (5) Éghető/ gázzal és tűzveszélyes folyadékkal üzemeltetett tüzelő, fűtő és szárító berendezés, készülék elhelyezésére vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok határozzák meg. 99. §. (1) „A" és ,,B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot és tűzveszélyes folyadékot a központi fűtőberendezés vezetékétől és fűtőtestétől legalább 1 m távolságra szabad elhelyezni. (2) Túlhevített gőz, vagy forróvízzel üzemelő központi fűtés esetén, a fűtőtesten és a vezetéken éghető anyagot elhelyezni nem szabad. Ahol a fűtőtestre éghető anyag kerülhet, annak megakadályozására védőburkolatot kell alkalmazni. (3) Éghető padozatú helyiségben a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezés ajtaja elé, nem éghető anyagú parázsfelfogót kell elhelyezni. A ,,C" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben — ha ott éghető hulladék keletkezhet — a szilárd tüzelőanyaggal üzemelő tüzelőberendezés alá, annak függőleges vetületét legalább 30 cm-rel meghaladó, vízzel telt tálcát kellt elhelyezni. (4) Kokszkosaras szárító kályhát az éghető anyagtól legalább 2 méter "távolságra szabad elhelyezni. (5) Éghető padozatú helyiségben a kokszkosaras szárítókályhát nem éghető, megfelelő hőszigetelő anyagra kell helyezni, úgy, hogy az a kályha függőleges vetületét legalább 50 cm-rel meghaladja. 100. §. (1) Füstelvezetésre csak hézagmentesen összeillesztett, nem éghető anyagú, az égéstermék maximális hőmérsékletén is megfelelő szilárdságú füstcsövet szabad használni. (2) A füstcsövet legalább 1,5 m-ként, fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni és a kéménybe hézagmentesen csatlakoztatni. A füstcső és a rögzítőbilincs a környezetére gyújtási veszélyt nem jelenthet. (3) Az ,,A" és „B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségen füstcsövet átvezetni nem szabad. 101. §. (1) A munkahelyen a munka befejezésekor a* égésbiztosítás nélküli gáz és olajtüzelésű berendezésben a tüzelést meg kell szüntetni, a vaskályhában pedig a tüzet el kell oltani és a salakot eltávolítani. Cserépkályhában a tüzelést a munka befejezése előtt 2 órával meg kell szüntetni és a kályhaajtót a helyiség elhagyásakor le kell zárni. (2) Égésterméket, salakot, hamut csak teljesen lehűtött állapotban, erre a célra szolgáló nem éghető anyagú edénybe, a kijelölt salaktárolóba, illetőleg a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni. Tüzelőanyagok tárolása 102. §. (1) A tüzelőanyagokat a^ tárolás során a káros felmelegedéstől meg kell védeni. (2) Hulladékkal üzemeltetett kazánházban csak a folyamatos tüzeléshez szükséges tüzelőanyag mennyiség tárolható. (3) A folyékony és gáznemű tüzelőanyag tárolására vonatkozó előírásokat jogszabályok, állami szabványok határozzák meg. Szellőztetés 103. §. (1) Az „A" és ,,B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben és veszélyességi övezetben, természetes vagy mesterséges szellőztetést kell biztosítani. * (2) A szellőztető berendezést úgy kell kialakítani, hogy üzembehelyezéskor, illetőleg üzemeltetés közben gyújtószikra ne keletkezzen. (3) Ahol tűz- vagy robbanásveszélyes gáz, gőz vagy por keletkezhet, munka csak olyan szellőztetés mellett végezhető, amely biztosítja, hogy munka közben az alsó robbanási koncentráció 20%-a ne alakulhasson ki. Jogszabályban, szabványban vagy a tűzvédelmi hatóság által megállapított esetekben olyan automatikus észlelő és jelző berendezést kell beépíteni, amely a robbanáshoz szükséges koncentráció 40%-ának elérésekor működésibe lép. (4) Más helyiségen is átvezetett szellőztető csatornát csak nem éghető anyagból szabad készí-