Tanácsok közlönye, 1974 (23. évfolyam, 1-68. szám)

1974 / 1. szám

2 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1. szám Minisztertanácsi rendeletek A Minisztertanács 1/1974. (I. 9.) számú rendelete a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1 1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet* módosításáról l.§. A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet (a továbbiak­ban: R.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a követ­kező rendelkezés lép: „(2) Az új tanácsi bérlakásokból és tanácsi ér­tékesítésű lakásokból — központi feladatok meg­oldására — évenként a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága legfeljebb 3 százalékot, a megyei és a megyei városi tanács végrehajtó bizottsága legfel­jebb 2 százalékot, a megyeszékhely városi tanács végrehajtó bizottsága pedig legfeljebb 1 százalékot a saját rendelkezése alatt tarthat, továbbá a fővá­rosi tanács végrehajtó bizottsága legfeljebb 1 szá­zalékot a fővárosi kerületi tanácsok végrehajtó bi­zottságainak a rendelkezésére bocsátJhat." 2. §. A R. 9. §-ámak (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(5) Az a személy, aki a) a tanácsi bérlakásának lakásbérleti jogviszo­nyáról a lakásügyi hatóság javára pénzbeli térítés ellenében — a 14. § (1) és (2) bekezdése alá nem tartozó esetekben — lemondott, illetőleg b) a szövetkezeti, a tanácsi értókesítésű vagy az állami vállalatoknál dolgozó munkások lakásépíté­sének állami támogatása keretében épített (vásá­rolt) lakását a szabad forgalomban elidegenítette, ugyanabban a városban (községben) a lemondástól, illetőleg az elidegenítéstől számított öt éven belül tanácsi bérlakás kiutalására nem jogosult." 3. §. A R. 14. §-ának (2) bekezdése a következő ren­delkezéssel egészül ki: „Három vagy ennél többgyermekes család ese­tében a bérlő kérelme a lakáskiutalási névjegy­zékbe történő felvétel mellőzésével teljesíthető." * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1971. évi. 6. számában. 4. §. A R. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egé­szül ki: „(3) Egy személy, illetőleg egy házaspár részére csak egy tanácsi bérlakás utalható ki." 5. §. A R. 25. §-a a következő i) ponttal egészül ki: ,,i) az egynél több tanácsi bérlakást bérlő sze­mély, illetőleg házaspár többlet lakását igénybe vette [98/A. § (4) bek.]." 6. §. A R. 41. §-a a következő (3) bekezdéssl egé­szül ki: ,,(3) Aki a szövetkezeti, a tanácsi értékesítésű vagy az állami vállalatoknál dolgozó munkások la­kásépítésének állami támogatása keretében épített (vásárolt) lakását a szabad forgalomban elidegení­tette, ugyanabban a városban (községben) az elide­genítéstől számított öt éven belül tanácsi értékesí­tésű lakás vevőjéül nem jelölhető ki." 7. §. A R. 43. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „43. § (1) A vevőkijelölés során — a közületi szer­vet megillető vevőkiválasztási jog esetének kivéte­lével — a tanácsi bérlakásokra irányadó rendelke­zések közül az igényjogosultak körének megálla­pítására, a lakásigény mértékére, a lakásigénylésre, a lakásigénylések társadalmi elbírálására, továbbá a lakásigények kielégítésére vonatkozó rendelkezé­seket [9. § <6) bekezdése, 10—13. §] megfelelően al­kalmazni kell. (2) Ha a tanácsi bérlakás bérlője a lakásbérleti jogviszonyáról a lakásügyi hatóság javára pénzbeli térítés ellenében lemond és egyidejűleg tanácsi ér­tékesítésű lakás vevőjéül való kijelölését kéri, e ké­relme a lakásértékesítési névjegyzékbe történő felvétel mellőzésével teljesíthető. (3) A tanácsi értékesítésű lakás tulajdonosa kér­heti a lakásügyi hatóságtól, hogy a lakást újrael­osztásra vegye vissza és annak ellenében juttasson részére a) a lakásigénye mértékének felső határát meg nem haladó (kisebb szobaszámú, vagy azonos szoba­számú, de alacsonyabb komfortfokozatú, b) azonos szobaszámú, de magasabb komfortfo­kozatú, vagy azonos komfortfokozatú, de más szem­pontból értékesebb (pl. nagyobb alapterületű), ille­tőleg c) — ha a tulajdonos a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzete folytán tanácsi értékesítésű la­kás juttatására jogosult — a lakásigénye mérté­kének felső határát meg nem haladó nagyobb szo­baszámú

Next

/
Thumbnails
Contents