Tanácsok közlönye, 1974 (23. évfolyam, 1-68. szám)
1974 / 1. szám
2 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1. szám Minisztertanácsi rendeletek A Minisztertanács 1/1974. (I. 9.) számú rendelete a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1 1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet* módosításáról l.§. A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az új tanácsi bérlakásokból és tanácsi értékesítésű lakásokból — központi feladatok megoldására — évenként a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága legfeljebb 3 százalékot, a megyei és a megyei városi tanács végrehajtó bizottsága legfeljebb 2 százalékot, a megyeszékhely városi tanács végrehajtó bizottsága pedig legfeljebb 1 százalékot a saját rendelkezése alatt tarthat, továbbá a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága legfeljebb 1 százalékot a fővárosi kerületi tanácsok végrehajtó bizottságainak a rendelkezésére bocsátJhat." 2. §. A R. 9. §-ámak (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(5) Az a személy, aki a) a tanácsi bérlakásának lakásbérleti jogviszonyáról a lakásügyi hatóság javára pénzbeli térítés ellenében — a 14. § (1) és (2) bekezdése alá nem tartozó esetekben — lemondott, illetőleg b) a szövetkezeti, a tanácsi értókesítésű vagy az állami vállalatoknál dolgozó munkások lakásépítésének állami támogatása keretében épített (vásárolt) lakását a szabad forgalomban elidegenítette, ugyanabban a városban (községben) a lemondástól, illetőleg az elidegenítéstől számított öt éven belül tanácsi bérlakás kiutalására nem jogosult." 3. §. A R. 14. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki: „Három vagy ennél többgyermekes család esetében a bérlő kérelme a lakáskiutalási névjegyzékbe történő felvétel mellőzésével teljesíthető." * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1971. évi. 6. számában. 4. §. A R. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Egy személy, illetőleg egy házaspár részére csak egy tanácsi bérlakás utalható ki." 5. §. A R. 25. §-a a következő i) ponttal egészül ki: ,,i) az egynél több tanácsi bérlakást bérlő személy, illetőleg házaspár többlet lakását igénybe vette [98/A. § (4) bek.]." 6. §. A R. 41. §-a a következő (3) bekezdéssl egészül ki: ,,(3) Aki a szövetkezeti, a tanácsi értékesítésű vagy az állami vállalatoknál dolgozó munkások lakásépítésének állami támogatása keretében épített (vásárolt) lakását a szabad forgalomban elidegenítette, ugyanabban a városban (községben) az elidegenítéstől számított öt éven belül tanácsi értékesítésű lakás vevőjéül nem jelölhető ki." 7. §. A R. 43. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „43. § (1) A vevőkijelölés során — a közületi szervet megillető vevőkiválasztási jog esetének kivételével — a tanácsi bérlakásokra irányadó rendelkezések közül az igényjogosultak körének megállapítására, a lakásigény mértékére, a lakásigénylésre, a lakásigénylések társadalmi elbírálására, továbbá a lakásigények kielégítésére vonatkozó rendelkezéseket [9. § <6) bekezdése, 10—13. §] megfelelően alkalmazni kell. (2) Ha a tanácsi bérlakás bérlője a lakásbérleti jogviszonyáról a lakásügyi hatóság javára pénzbeli térítés ellenében lemond és egyidejűleg tanácsi értékesítésű lakás vevőjéül való kijelölését kéri, e kérelme a lakásértékesítési névjegyzékbe történő felvétel mellőzésével teljesíthető. (3) A tanácsi értékesítésű lakás tulajdonosa kérheti a lakásügyi hatóságtól, hogy a lakást újraelosztásra vegye vissza és annak ellenében juttasson részére a) a lakásigénye mértékének felső határát meg nem haladó (kisebb szobaszámú, vagy azonos szobaszámú, de alacsonyabb komfortfokozatú, b) azonos szobaszámú, de magasabb komfortfokozatú, vagy azonos komfortfokozatú, de más szempontból értékesebb (pl. nagyobb alapterületű), illetőleg c) — ha a tulajdonos a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzete folytán tanácsi értékesítésű lakás juttatására jogosult — a lakásigénye mértékének felső határát meg nem haladó nagyobb szobaszámú