Tanácsok közlönye, 1974 (23. évfolyam, 1-68. szám)

1974 / 24. szám

24. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 407 melőszövetkezet nő tagjának nyugdíjjárulékot fizetnie nem kell. [A (2) bek. kivonatos szöveg.] Sz. 7. §. Az öregségi, a munkaképtelenségi és az özvegyi járadékra, valamint az öregségi és a rokkantsági nyugdíjast megillető házastársi pótlékra jogosultság szempontjából irányadó jövedelem számításánál a gyermekgondozási segély összegét figyelmen kívül kell hagyni. Jogorvoslat R. 6. § (2) Felhatalmazást kap a Szakszervezetek Országos Tanácsa, hogy a gyermekgondozási segély folyósítására, elszámolására, visszatérítésére, elévülésere, a foglalkoztató szervnek a társadalombiztosítási szervvel szemben fennálló felelősségére, valamint e kérdésekkel kapcsolatos jogviták eldöntésére vonatkozó részletes szabályokat a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökének meghallgatásával szabályozza. Mü M R. 5. §. A gyermekgondozási segélyre való jogosultsággal kapcsolatban a vállalat és a dolgozó között felmerülő jogvitákat a munkaügyi vitákra vonatkozó rendelkezések szerint kell elbírálni. FM R. 4. §. (2) A gyermekgondozási segélyre való jogosultság kérdésében keletkezett vita elbírálására a termelőszövetkezet és tagja között a tagsági viszonyból származó vitás ügyek eldöntésére vonatkozó szabályok az irányadók. Sz. 8. §. A segély visszatérítésére, elévülésére, a vállalatnak (az ipari szövetkezetnek, a termelőszövetkezetnek) a társadalombiztosítási szervvel szemben fennálló felelősségére, a segélyből történő levonásokra, valamint mindezen kérdésekkel összefüggő jogvitákra vonatkozóan (a Szab. 4. §-ában foglalt eltérésekkel) a táppénzre irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (Sz. 8. Évának a második mondata.) Ut. 16. Ha a munkáltató (szövetkezet) olyan személy részére állapít meg gyermekgondozási segélyt, aki arra nem jogosult és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felhívására sem a folyósítás megkezdése előtt, sem azután e megállapítását nem módosítja, illetőleg a gyermekgondozási segélyre jogosultság megállapításánál a munkaügyi döntőbizottság vagy a bíróság határozata is jogszabályt sért, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság köteles felkérni a munkáltató telephelye szerint illetékes ügyészséget, hogy intézkedjék a törvényesség betartása tekintetében. Ha a jogtalan folyósítás a munkáltató (szövetkezet) részéről történt, úgy a folyósított összeg visszakövetelése a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kibocsátott fizetési meghagyással történik. Az ismertetett eljárás szerint kell a társadalombiztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek) is eljárnia a kiiizetőhelyi munkáltató által jogtalanul megállapított segélyek tekintetében is. Ha a segély folyósításának tartama alatt bekövetkezett okból áll elő jogtalan kifizetés (pl. a segélyezett munkabérben részesül vagy táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt vesz fel), a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság — kifizetőhelyi munkáltató esetében az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) — fizetési meghagyást bocsát ki a jogtalanul folyósított segély visszatérítése céljából. Szab. 4. §. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a gyermekgondozási segély folyósításával kapcsolatos intézkedése ellen a dolgozó nő, illetőleg az anya az intézkedés közlését követő 15 napon belül a lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási bizottsághoz (annak albizottságához) szólalhat fel. A felszólalást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell benyújtani. Munkajogi rendelkezések R. 4. § (1) A munkaviszony fennállása alatt a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság [Mt. V. 57. § (2) bek.] időtartamát a munkaviszonyban töltött idő számításánál figyelembe kell venni. A próbaidővel vagy határozott időre létesített munkaviszony megszűnését követő időtartam nem számítható be a munkaviszonyba akkor sem, ha arra a gyermekgondozási segély folyósítása megtörtént. |5 1969. (I. 28.) Korm. sz. rend. 3. § (1) bek.]