Tanácsok közlönye, 1974 (23. évfolyam, 1-68. szám)

1974 / 12. szám

262 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 12. szám — ipari egységek betanított- és segédmunkásainak 4 százalékos; — építőipari szakmunkások és az építőipari egységek közvetlen termelésirányítóinak 6,5 százalékos; — építőipari egységek betanított- és segédmunkásainak 3 százalékos átlagos béremeléséhez. 5. A bérrendezés fedezetéül szolgáló 4. pont szerinti keretösszeget a vállalatok saját erőből úgy egészítsék ki, hogy az átlagosan legalább 1 százalékkal növelje a béremelés, mértékét. 6. a) A béremelésben részesülő dolgozók béremelésének mértékét a vállalatok határozzák meg a szakszervezeti szervekkel egyetértésben. A személyi béremelés mértékének meghatározásánál a végzett munka jellege, minősége és mennyisége alapján indokolt kereseti arányokat kell figyelembe venni. b) A központilag biztosított keret csak az érintett dolgozók béremelésére fordítható. 7. Az érintett vállalatok — 9 havi kihatást tartalmazó — béremelési kereteit a felügyeleti szervek állapítsák meg és azt a belső felosztásra vonatkozó irányelvekkel együtt legkésőbb 1974. március 20-ig közöljék vállalataikkal. 8. A központi béremelés során megállapított alapbérnek a munkaköri (munka) kategóriára előírt felső bérhatár feletti részét pótlék címén kell folyósítani és alapbérként kell kezelni. 9. A béremelésre szolgáló keret vállalati elszámolásának szabályai a következők: a) A bérszínvonal-szabályozás körébe tartozó vállalatoknál a felügyeleti szerv által megállapított keretet el kell osztani a vállalatnál 1973. évben teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszámával, s az így kiszámított hányadost hozzá kell adni az 1974. év bázisául szolgáló bérszínvonal összegéhez. A hányados egyharmad részének megfelelő öszszeggel az 1975. év bázisául szolgáló bérszínvonalat növelni kell. b) A bértömeg-szabályozás keretébe tartozó vállalatoknál a felügyeleti szerv által megállapított keretet hozzá kell adni az 1974. év bázisául szolgáló bértömeghez. Az 1975. év bázisául szolgáló bértömeget a keret egyharmad részének megfelelő összeggel növelni kell. c) Bérszínvonal-szabályozással kombinált bértömegszabályozásnál a felhasználható bértömeg számítása megegyezik ab) pontban meghatározott módszerrel, azzal a kiegészítéssel, hogy a bérszínvonalat az a) pont szerint kell módosítani. 10. A vendéglátóipar konyhai dolgozói béremelésének mértékét és irányelveit a belkereskedelmi miniszter a munkaügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg. JPock Jenő s. k., a Minisztertanács elnöke A Minisztertanács 1008/1974. (III. 6.) számú határozata az állami iparban és az állami kivitelező építőiparban dolgozó kisegítő alkalmazottak béremeléséről A Minisztertanács a következőket határozza: 1. Az állami iparban és az állami kivitelező építőiparban dolgozó kisegítő alkalmazottak bérét 1974. április 1. napjával fel kell emelni. 2. aj A béremelést — ab) pontban foglalt kivétellel — azoknál a vállalatoknál kell végrehajtani, amelyek a KSH 1973. évi ágazati rendszere szerint az állami iparba, illetve az állami kivitelező építőiparba tartoztak. b) Az állami iparba tartozó kutató vállalatokra (intézetekre), továbbá az egyesülésekre, mint munkáltatókra e határozat hatálya nem terjed ki. 3. a) A 2/a. pontban meghatározott vállalatoknál a b) pontban foglalt kivétellel azokat a 7/1971. (IV. 1.) Mü M számú rendelet alapján besorolt dolgozókat kell béremelésben részesíteni, akiket a statisztikai szabályok szerint az iparban a kisegítő alkalmazottak, az építőiparban pedig az egyéb alkalmazottak állománycsoportjában kell nyilvántartani, ideértve az e munkakörökben foglalkoztatott nyugdíjasokat és részmunkaidős dolgozókat is. b) A konzerv-, hús-, tej-, sütő- és söripari szállító-rakodómunkásokra e határozat hatálya nem terjed ki. 4. A 3/a. pontban meghatározott körbe tartozó dolgozókat öt százalékos, de lagalább havi 80 Ft-os alapbéremelésben kell részesíteni. A részmunkaidős dolgozók havi alapbérét pedig legalább a 80 Ft időarányos részének megfelelő összeggel kell növelni. E mérték alkalmazása nem kötelező azoknál a dolgozóknál, akik 1973-ban már hasonló, vagy ezt meghaladó mértékű béremelésben részesültek. 5. A 4. pont szerint megállapított alapbérnek a munkaköri kategóriára előírt felső bérhatár feletti részét pótlék címén kell folyósítani és alapbérként kell kezelni. 6. Az előírt mértékű béremeléshez szükséges — 9 havi kihatást tartalmazó — vállalati keretösszegeket a felügyeleti szervek állapítsák meg és azt legkésőbb 1974. március 20-ig közöljék vállalataikkal. 7. A béremelésre szolgáló keret vállalati elszámolásának szabályai a következők: a) A bérszínvonal-szabályozás körébe tartozó vállalatoknál a felügyeleti szerv által megállapított keretnek az érintett teljes munkaidősökre jutó hányadát el kell osztani az 1973. évben a vállalatoknál teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszámával, s az így kiszámított hányadost hozzá kell adni az 1974. év bázisául szolgáló bérszínvonal öszszegéhez. A hányados egyharmad részének megfe-