Tanácsok közlönye, 1974 (23. évfolyam, 1-68. szám)

1974 / 64. szám

1170 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 64. szám fémórát az Őra- és Ékszerkereskedelmi Vállalatnak, a használt fémórát és a zálogjegyet a Bizományi Áruház Vállalatnak kell átadni; e) az a)—d) pont alá nem tartozó tárgyat az értékesítéssel foglalkozó állami vállalatnak, illetőleg szövetkezetnek kell értékesítés végett átadni. (2) Az Országos Takarékpénztár a terv- és békekölcsön-kötvényre járó összeget bírósági letétbe helyezi. (3) Az értékesítésre a büntető eljárás során lefoglalt, illetőleg elkobzott dolgok értékesítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 22. §. (1) Az értékpapírt, az államkölcsönkötvényt, valamint a takarékbetétkönyvet a Pénzintézeti Központ, illetőleg az Országos Takarékpénztár — jogszabály eltérő rendelkezése hiányában — letétként kezeli. (2) A bíróság irattárában elhelyezett okirat nem selejtezhető. (3) A letevő és a jogosult letéti kezelés, illetőleg irattári elhelyezés esetében is kérheti a tárgy kiadását. 23. §. Az értékesítésből befolyt összegnek az értékesítési költségek (haszonkulcs, bizományi díj stb.) levonása után fennmaradó részét a BGH bevételi számlájára kell átutalni. A letét kiadása és a bevételi számlán kezelt pénz visszautalása 24. §. A pénz, illetőleg az értékesítésből befolyt öszszeg kiutalása, valamint a tárgy kiadása iránti kérelmet az első fokon eljárt bíróságnál, ha pedig bíróság nem járt el, a letétkezelő szerint illetékes járásbíróságnál lehet előterjeszteni. A bíróság a kérelem felől a letét kiutalására vonatkozó általános szabályok szerint határoz. A büntető eljárás, illetőleg a zár alá vétel során lefoglalt pénz (értéktárgy) bírósági letétbe helyezése 25. §. A büntető eljárás során lefoglalt és bírósági letétbe helyezett pénz vagy tárgy esetében a) a lefoglalt pénznek, illetőleg a lefoglalt tárgy (dolog) előzetes értékesítéséből befolyt összegnek bírósági letétbe helyezése a pénznek letéti számlára való befizetésével, az ugyanazon pénzjegyekben (érmékben) megőrzendő pénznek, továbbá a tárgynak bírósági letétbe helyezése pedig annak a letétkezelő által történő átvételével jön létre; külön elfogadó végzést nem kell hozni; b) a letét kezelésére, valamint a tárgy értékesítésére a büntető eljárás során lefoglalt, illetőleg elkobzott dolgok kezeléséről és értékesítéséről szóló rendelkezések irányadók; c) a letét kiutalása felől az a bíróság (hatóság) dönt, amely a lefoglalást megszüntette. 26. §. (1) A zár alá vétel (bűnügyi zárlat) során a végrehajtó kezéhez befolyt pénzt, illetőleg az általa lefoglalt értéktárgyat — értékétől függetlenül — a végrehajtó köteles bírósági letétbe hegyezni; külön elfogadó végzést ilyen esetben nem kell hozni. A letét kiutalása felől az a bíróság (hatóság) dönt, amelynek hatáskörébe tartozik a zár alá vétel (bűnügyi zárlat) megszüntetése. (2) A zár alá vételből (bűnügyi zárlatból) származó és bírósági letétbe helyezett pénz, illetőleg értéktárgy lefoglalását az iratoknál fel kell tüntetni. (3) A bíróság (hatóság) a zár alá vétel (bűnügyi zárlat) megszüntetése esetében határoz arról, hogy a pénzt, illetőleg tárgyat a jogosult kezéhez kell-e kiutalni, vagy a lefoglalás folytán azt a végrehajtói letéti számlára kell-e átutalni vagy pedig a végrehajtó kezéhez kell-e kiadni. n. AZ ELNÖKI LETÉT 27. §. (1) A bizonyítással, illetőleg a tolmácsolással (fordítással) felmerülő költség fedezésére szolgáló összeget a kötelezett, ha a bíróság székhelyén BGH működik, a BGH letéti számlájára befizetési lappal vagy a BGH-nál készpénzben fizeti be. (2) A kötelezett az összeget a bíróság elnöki letétkezelőjénél készpénzben fizeti be, vagy részére postán küldi meg, ha a bíróság székhelyén BGH nem működik, vagy a bíróság a letétkezelést önállóan végzi. 28. §. Az elnöki letétre a bírósági letétre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a következő eltérésekkel : a) száz forintot meg nem haladó összeg is elnöki letétbe helyezhető;