Tanácsok közlönye, 1974 (23. évfolyam, 1-68. szám)

1974 / 63. szám

63. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1163 Bevallási kódszám A termék megnevezése és ITJ száma Forgalmi adó % vagy tétel 8830061 Pezsgő (palack erjesztésű) 22 8830071 Pezsgő (tartály erjesztésű) és habzóbor 36" 2. §. Ez a rendelet 1974. december hó 9. napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépése után végzett termékszállítások tekintetében kell alkalmazni. Dr. Vincze Imre s. k., pénzügyminiszterhelyettes Vegyes közlemények Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség 2702/1974. OBF számú KÖZLEMÉNYE az ANDO megnevezésű robbanóanyag gyártásának és forgalombahozatalának engedélyezéséről Az Országos Bányaműszaki Felügyelőség a Bor­sodi Szénbányáknak az ANDO megnevezésű rob­banóanyag gyártását és forgalombahozatalát 2880' 1974. OBF szám alatt engedélyezte. A robbanóanyag fontosabb műszaki követelmé­nyei megegyeznek az 1235/1972. (T. K. 23.) OBF számú közleményben foglaltakkal. ORSZÁGOS BÁNYAMŰ SZAKI FŐFELÜGYELŐSÉG Állásfoglalások — Iránymutatások Általános felügyeleti és Polgári jogi ügyészi tevékenységgel kapcsolatos kérdések 82. A munkáltató az egyébként fegyelmi vét­séget megvalósító magatartást felmondási okként érvényesítheti. A felmondás hatálytalanítására kerülhet sor akkor, ha megállapítható, hogy a munkáltató jo­gait az Mt. 2. §-ának (1) bekezdésében foglaltak­kal ellentétesen gyakorolta. Ha a dolgozó a munkavégzési kötelezettségé­nek nem tesz eleget, a munka elvégzését kifeje­zetten megtagadja, akkor a munkáltatónak jogár ban áll a dolgozót fegyelmi felelősségre vonni. Az Mt. 55. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis a munkaviszonyával kapcsolatos kötele­zettségét vétkesen megszegő dolgozóval szemben fegyelmi büntetés kiszabásának lehet helye. Ha a munkáltató eltekint a fegyelmi felelős­ségre vonástól és a dolgozó említett magatartását felmondási okként érvényesíti, a felmondás ha­tálytalanítása iránt indított munkaügyi vitában eljáró szervnek (munkaügyi döntőbizottságnak, munkaügyi bíróságnak) a jogszabály rendelkezé­sei alapján (Mt. 29. §) azt kell vizsgálnia, hogy a felmondásban megjelölt indok megfelel-e a va­lóságnak, illetőleg a felmondás nem ütközik-e jogszabályi tilalomba, vagy korlátozásba. Tapasztalható volt olyan jogalkalmazói felfo­gás, hogy ha a dolgozó munkamegtagadása fe­gyelmi vétségként is értékelhető, és emiatt fe­gyelmi eljárás megindításának is helye volna, a munkamegtagadásra alapított felmondást hatá­lyon kívül kell helyezni. Ez az álláspont azonban nem tekinthető helytállónak. Ha a munkáltató a fegyelmi vétségként is ér­tékelhető magatartást felmondási okként érvé­nyesíti, ez nem jelenti a munkáltatói jogoknak az Mt. 2. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal el­lentétes tartalmú gyakorlását, miután a fegyelmi eljárás megindítása — általában — nem kötelező (Mt. V. 94. §-ának (3) bekezdése). Ha a konkrét tények alapján arra lehet követ­keztetni, hogy a dolgozó a munkakörébe nem tartozó olyan munka végzése elől zárkózott el. amelynek elvégzését biztosító személyi és tárgyi fel tételek hiányoztak, a tényállás alapos és min­den részletre kiterjedő felderítése után kell ál­lást foglalni abban a kérdésben, hogy a munka­végzésre vonatkozó utasítás — annak tartalma és határideje alapulvételével — nem olyan mun­káltatói intézkedés volt-e, amely (az Mt. 34. §-á­nak (2) bekezdésében foglaltakra is tekintettel! a munkáltatói jogok társadalmi rendeltetésének megfelelő gyakorlásával nem egyeztethető össze.

Next

/
Thumbnails
Contents