Tanácsok közlönye, 1974 (23. évfolyam, 1-68. szám)

1974 / 53. szám

1008 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 53. szám valamennyi kötelezett kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyait és teljesítő képességét jel kell deríteni, s a perbevont kötelezettek tartási terhét a rájuk eső arányban kell megállapítani. b) A szülőt eltartó leszármazó saját jogán is jelléphet a többi kötelezettel szemben. a) Több tartásra kötelezett között a tartási teher a törvény rendelkezésénél fogva oszlik meg, a kötelezettség terjedelme tehát a kötelezettek számától, valamint anyagi viszonyaik és teljesítő képességük arányától függ [Csjt. 63. § (1) bek.]. Gyakran előfordul azonban, hogy a szülő vagy azért, mert egyes kötelezettek a tartást önként teljesítik, vagy pedig azért, mert valamilyen oknál fogva egyik-másik leszármazó]ától nem akar tartásdíjat elfogadni, nem von perbe minden kötelezettet. Ennek ellenére — a megfelelő arányosítás érdekében — a perbevontak tartási kötelezettségének meghatározásánál nem lehet eltekinteni a többi kötelezett anyagi viszonyainak és teljesítő képességének a számbavételétől sem. Ha a szülő a jogaira való figyelmeztetés és a keresetének kiterjesztésére, illetőleg felemelésére való felhívás ellenére sem kíván igényt érvényesíteni a perben nem álló kötelezettekkel szemben, úgy kell őt tekinteni, hogy a tartásdíjnak az e kötelezetteket terhelő részére ezúttal nem tart számot. A szülő e magatartása tehát nem értékelhető akként, hogy a perbe nem vont kötelezettek a tartás alól egyszer s mindenkorra mentesültek és hogy a rájuk eső tartás terhe a perbevont kötelezettekre hárult. Ennek nemcsak törvényi feltételei hiányoznak, hanem méltánytalanságot is eredményezne a perbevontak terhére. b) A törvény már említett rendelkezése értelmébeh^több leszármazó között a szülőtartási kötelezettség megoszlik. A családi kapcsolatok bensőséges jellegéből következik, hogy ha a több kötelezett közül csak egyikük tartja a szülőt, rendszerint a többi kötelezett érdekében és feltehető akarata szerint jár el. Egyébként a Polgári Törvénykönyvben [485. § (2) bek.] foglal rendelkezés szerint tartási kötelezettség teljesítése végett a tartásra köteles személy akarata ellenére is helye van beavatkozásnak. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy a szülőtartásra kötelezett többi leszármazó helyett is tartást nyújtó személy költségeinek megtérítését követelheti, tehát saját jogán érvényesíthet igényt a szülőre fordított kiadások, költségek arányos része iránt a többi kötelezettel szemben. Ez utóbbiak megtérítési kötelezettségét az a) pontban kifejtettek szerint kell elbírálni. 7. a) A szülőtartás mértékét a szülő szükségletei, valamint a kötelezett kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyai és teljesítő képessége gondos számbavétele alapján kell meghatározni. b) Nem lehet a tartást természetben szolgáltatni, ha azt a szülő alapos okból pénben igényli. a) A törvény (Csjt. 65. §) a tartás mértékét úgy határozza meg, hogy a kötelezett a tartás teljesítéseképpen köteles anyagi viszonyaihoz képest a jogosultat mindazzal ellátni, ami annak megélhetéséhez szükséges. A szükséges tartást azonban nem lehet a létminimummal azonosítani. A szükséges tartás nem jelent szűkös tartást, különösképpen akkor nem, ha a tartásra kötelezett kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyai és teljesítőképessége — az életszínvonal általános emelkedésének megfelelően — a szülő számára is magasabb életszínvonalat tenne lehetővé. Nem fér össze a szocialista erkölcsi felfogással, hogy a gyermekét annak idején áldozatosan nevelő szülő szűkös körülmények közt tengődjék, míg gyermekei jól keresnek és magas életszínvonalon élnek. Mindez nem jelenti azt, hogy ha a kötelezett nagy jövedelmű, a tartás összegének is olyan mértékűnek kell lennie, hogy a szülő is hasonló életszínvonalon éljen, hanem azt, hogy a szülő szükségleteinek kielégítése ne korlátozódjék a legszükségesebbre. Ilyen megfontolás alapján a kötelezett magasabb keresete, jövedelme esetén alapos lehet a szülőnek — a létfenntartását ugyan biztosító — nyugdíja kiegészítésére irányuló igénye is. A szülő szükségleteinek felmérésénél tekintettel kell lenni arra is, hogy az öregkoránál fogva vagy egyébként is tehetetlen és gondozásra szoruló szülővel kapcsolatos gondozás költségei, ille-