Tanácsok közlönye, 1974 (23. évfolyam, 1-68. szám)

1974 / 2. szám

2. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 49 (2) Magyar útlevéllel rendelkező utas részére forintfizetés ellenében kell kiszolgáltatni az útlevél érvényességi területén belül fekvő külföldi vonalra szóló menetjegyet, kivéve, haá devizahatóság meghatározott körben — devizagazdálkodási érdekekre figyelemmel — másképpen rendelkezik. (3) Egy útlevél alapján csak annyi külföldre szóló menetjegyet szabad kiszolgáltatni, ahány személy részére a bemutatott útlevél érvényes. A menetjegyet a devizahatóság engedélye nélkül másra nem szabad átruházni. 23. §. Az utasoknak, 100 forintnál nem nagyobb címletekben, személyenként legfeljebb négyszáz forintot, a határszéli forgalomban személyenként legfeljebb ötven forintot szabad a devizahatóság engedélye nélkül behozni. A határszéli forgalomban ily módon havonta, személyenként legfeljebb kétszáz forintot szabad behozni. 24. §. (1) Az utasoknak devizahatósági engedély nélkül szabad kivinniük: a) 100 forintnál nem nagyobb címletekben, személyenként legfeljebb négyszáz forintot (a határszéli forgalomban személyenként legfeljebb ötven forintot); a határszéli forgalomban kivitt belföldi pénz együttes értéke személyenként egy hónap alatt a kétszáz forintot nem haladhatja meg; b) az engedély nélkül birtokban tartható mennyiséget meg nem haladó összegű külföldi pénzt [14. § (1) bekezdés c) pontja]; a határszéli forgalomban esetenként legfeljebb ötven, havonta személyenként legfeljebb kétszáz forintot meg nem haladó értékű külföldi pénzt szabad kivinni; c) az 1964. évi 2. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett, a turistaforgalom vámkönnyítéseiről szóló, New Yorkban 1954. június 4-én kelt Egyezményben, valamint az Egyezményt-kiegészítő Jegyzőkönyvben személyes útiholmiként meghatározott tárgyakat; d) személyenként élelmiszerből legfeljebb három napra valót; cigarettát és szeszes italt pedig a személyes szükségletnek megfelelő mennyiségben; ej belföldiek személyenként ezer forint (a határszéli forgalomban — amennyiben nemzetközi megállapodás eltérő rendelkezést nem tartalmaz — havonként egy ízben kétszáz forint) belföldi fogyasztói árat meg nem haladó összértékű szokásos menynyiségű ajándéktárgyakat, arany, platina és ezüst, valamint ezekből készült tárgyak, muzeális tárgyak, bélyegek és a Magyar Nemzeti Bank által a Magyar Közlönyben közzétett tájékoztatóban felsorolt élelmiszerek kivételével; f) külföldiek személyenként kivihetnek belföldön vásárolt, háromezer forintot (a határszéli forgalomban — amennyiben nemzetközi megállapodás eltérő rendelkezést nem tartalmaz — havonként egy ízben kétszáz forintot) meg nem haladó értékű útiemléktárgyat, ezen az értékhatáron belül ezer forintot meg nem haladó értékű ajándéktárgyat — az e) pont értelmében nem kivihető tárgyak kivételével —, továbbá olyan tárgyakat is, amelyeket az erre kijelölt üzletekben vásároltak. (2) A külföldiek devizaértékeiket és útiholminak nem tekinthető vagyoni értékeiket devizahatósági engedély nélkül vihetik ki az országból, feltéve, hogy azok behozatalát igazolják. A behozatalról a beutazáskor a vámhatóságtól erre a célra igazolást lehet kérni. Külföldiek ilyen igazolás nélkül is kivihetnek utazási csekket és olyan más csekket vagy váltót, amelynek kibocsátója, címzettje és rendelvényese külföldi. (3) Az (1) bekezdés c) pontja szerint kivitt tárgyakat csak devizahatósági engedéllyel szabad eladni vagy elajándékozni. (4) Az (1) bekezdés a), c) és d) pontjaiban foglaltak külföldiekre is vonatkoznak. m. Aranytárgyak előállításának és forgalmának szabályozása 25. §. (1) Arany feldolgozására, aranytárgyak készíté' sére, át- vagy feldolgozására, javítására, tárgyak ( aranyozására csak az jogosult, akinek ez a Magyar I Nemzeti Bank egyetértésével kapott hatósági engedély alapján tevékenységi körébe tartozik. (2) Órásiparosok aranyból vagy arany felhasználásával készült óratokkal ellátott órák óraszerkezeti javítására külön devizahatósági engedély nélkül jogosultak. (3) A devizahatóság engedélye nélkül tilos aranytárgyakat, aranytárgyról kiállított zálogjegyet vagy letéti jegyet visszterhesen elidegéníteni vagy megszerezni, zálogba adni vagy zálogba venni, továbbá külföldinek ajándékozni. A tilalom nem vonatkozik az erre feljogosított vállalatra, illetve az ilyen vállalattal kötött ügyletre. (4) Ennek a §-nak a rendelkezései nem vonatkoznak a külön szabályozás keretében a fogászati munkákhoz kiutalt arannyal kapcsolatos ügyletekre. 26. §. (1) Aranytárgy az aranyból vagy arany felhasználásával készült minden olyan ékszer, dísztárgy és használati tárgy — tört vagy sérült állapotban is —, amelynek anyagában 500/1000 rész vagy ezt meghaladó mennyiségű színarany van, feltéve, hogy az 1. § szerint nem minősül aranynak. (2) Platinatárgy a platinából vagy platina felhasználásával készült olyan ékszer, dísztárgy és használati tárgy — tört vagy sérült állapotban is —, amelynek anyagában 500^1000 rész vagy ezt meghaladó mennyiségű színplatina van, feltéve, hogy az 1. § szerint nem minősül platinának.