Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 29. szám

734 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 29. szám 8. §• Ez a rendelkezés a kihirdetése napján lep hatályba. Dr. Csikós Nagy Béla s. k., államtitkár, az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke Melléklet a 3/1973. (VI. 30.) ÁH számú rendelkezéshez Az árvetési költségkalkuláció tételeinek tartalmára és azok számítási módjára az alábbi szempontok az irányadók: 1. Közvetlen anyagköltségként kell számításba venni mindazt a nyers- és alapanyag, félkésztermék, alkatrész, bérmunka, techológiai fűtőanyag és energia költséget, amelynek a termék előállításához szükséges mennyisége meghatározható, közvetlenül utalványozható és elszámolható. Az anyagköltség részletes számítási anyagát az árvetési költségkalkulációhoz mellékelni kell. a) Az árvetési költségkalkulációba állitható anyagok mennyisége: Az árvetési költségkalkulációba állított anyagok mennyiségeként az igazolt anyagnorma, ennek hiányában az előírt technológia és a felhasznált anyag minősége szerint műszakilag indokolt mértékű bruttó anyagmennyiség vehető számításba. A műszaki indokoltságot megfelelően igazolni kell. b) Az árvetési költségkalkulációba állítható anyagárak: b) 1. A hatósági árformába tartozó nyers- és alapanyagokat, vásárolt félkésztermékeket, tartozékokat, alkatrészeket árjegyzéki termelői áron, az árszabályozó rendelkezések szerinti felárak, vagy engedmények figyelembevételével kell beárazni. b) 2. A saját termelésű félkésztermékeket és alkatrészeket szűkített önköltségen kell számításba venni. b) 3. A megegyezéses áron beszerzett belföldi és import eredetű anyagokat, félkésztermékeket, tartozékokat, alkatrészeket a tényleges beszerzési áron kell számításba venni. b) 4. Az árjegyzéki, vagy a tényleges beszerzési ártól az alábbiak szerint lehet eltérni: — Többféle áron beszerzett anyagokat, vagy a legnagyobb volumenben felhasznált anyag árán, vagy súlyozott átlagáron lehet számításba venni. — Hatósági áremelés esetén a már ismert árváltozást — az árhatóság által meghatározott szabályok szerint — lehet figyelembe venni. — Azok a vállalatok, amelyeknél import árkülönbözeti tartalékalap működik, az anyagárakat az import kasszára vonatkozóan érvényben levő szabályok szerint számítják ki. — A vállalatok közötti tartós kapcsolatokban kötött kölcsönös ármegállapodás alapján kialakított — szerződéses ár — beállítható az árvetési költségkalkulációba. Ha az árvetési költségkalkulációba állított szerződéses egységár magasabb a tényleges beszerzési árnál, de a magasabb egységáron való beszerzés nem következik be, az árkülönbözettel az önköltséget csökkenteni kell. b) 5. A vásárolt technológiai fűtőanyagot és energiát az érvényes hatósági áron lehet figyelembe venni. c) A hulladékból, maradékból I. osztályú minőségben előállított késztermék árvetési költségkalkulációjában az anyagmennyiséget és egységárat a reguler anyag mennyiségével és egységárával lehet számításba venni. A közvetlen bért az egyéb közvetlen és általános költségeket ez esetben nem lehet növelni a hulladék, maradék feldolgozás miatti többletköltségekkel. d) Az árvetési költségkalkulációba beállított közvetlen anyagköltségeket a még felhasználható, vagy értékesíthető hulladék eladási áron számított értékével csökkenteni kell. e) Közvetlen anyagköltségként lehet elszámolni azokat a külön felszámított szállítási és rakodási költségeket, amelyek az anyagbeszerzés során merültek fel, a termékre közvetlenül elszámolhatók és a könyvviteli elszámolásoknál is ezt az elszámolási módot alkalmazzák. 2. Közvetlen munkabér költség A közvetlen munkabér költséget a termékre közvetlenül elszámolható, az előállításnál ténylegesen felmerült, műszakilag indokolt (a felszerszámozottságnak, a tervezett gyártástechnológiának, a kellő begyakorlottságnak megfelelő műveleti munkaidő normáknak megfelelő) munkaidő alapján kell számításba venni. A közvetlen bérköltséget a termék előállításához műszakilag indokolt vállalati munkaidőnorma és a szakmunkás, a betanított munkás csoportosítás szerint megállapított vállalati előző tárgyévi tényleges órabérei alapján kell meghatározni. A központi bérpolitikai intézkedések miatti bértétel emeléssel az árvetési költségkalkulációba állítható bérköltség nem növelhető. Ha azonban az 5. pont szerint felszámítható általános költségek pótlékkulcsait oly mértékben csökkenti a vállalat, hogy az a bértételek és bérjárulékok emelését, valamint az ebből adódó vetítési alap miatti növekedést az árvetési költségkalkulációban kiegyenlíti, akkor a központi bérpolitikai intézkedésekkel felemelt bértételekkel az árvetési költségkalkulációba állítható bérköltséget növelni lehet.