Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 25. szám

25. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 649 leg az, akinek a határozat meghozatalakor tudo­mása volt arról, hogy az törvényt sért; továbbá — aki jogszabálysértő határozat hozatala érde­kében az eljáró szerv dolgozóját megvesztegette vagy ajándékot adott részére. 8. A jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok figyelembevétele semmis határozat esetén A tv nem határozza meg a semmisségi okokat. A semmisségi ok fennállásának következménye, hogy a semmis határozatot meg kell semmisíteni és jogszabályszerű határozatot kell hozni. A semmisségi okok főbb esetei: — az eljáró államigazgatási szerv hatáskörébe nem tartozó ügyben dönt; — az eljáró államigazgatási szerv illetékességi területén kívül járt el; — a határozatot megtévesztéssel hozták. A jogszabályszerű határozat hozatalánál a sem­mis határozatot megsemmisítő államigazgatási szerv köteles az időközben keletkezett és fennálló függő helyzetet — az ügyfelet ért sérelem orvos­lás lehetőségeinek megteremieséveTZ—-^^ illetőleg ezt kezdeményezni. 9. A tv 43. § (4) bekezdése alkalmazásával kap­csolatban a közvetlen felettes államigazgatási szerv alatt az ágazat szerinti felsőbb fokú szervet kell érteni A tanácsok végrehajtó bizottságainak egyes szak­igazgatási szerveinél, amennyiben tevékenységi kö­rük több szakágazatra is kiterjed — pl. az építési-, közlekedési- és vízügyi osztályok, igazgatási osz­tályok — a visszavonó és módosító határozat meg­felelő példányát a szakigazgatási tevékenységet irányító, tárgy szerint illetékes minisztériumnak (országos hatáskörű szervnek), illetőleg közvetlen felsőbb fokú tanácsi szakigazgatási szervnek kell megküldeni. Pl. a megyei igazgatási osztály a la­kásügyben hozott határozatát az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztériumnak küldi meg. A teljesítési határidő megváltoztatása 44. §. A határozatban megszabott teljesítési ha­táridőt a határozatot hozó államigazgatási szerv fontos okból megváltoztathatja, kivéve, ha a ha­táridőt jogszabály írja elő. 1. A teljesítési határidő meghosszabbításáról ha­tározati formában kell rendelkezni Az államigazgatási szerv az ügy érdemi elbírá­lása során a kötelezést megállapító ügyekben tel­jesítési határidőt is meghatároz. A teljesítési ha­táridő különböző okok miatt esetenként nem tart­ható fenn, ezért annak megváltoztatására a tv 44. §-ában foglalt fontos okból sor kerülhet. A teljesítési határidő megváltoztatása is érdemi kérdés, ezért erről — figyelemmel a tv 37. § (1) bekezdésére — határozatban kell rendelkezni. 2. A határozatban megállapított teljesítési határ­időt az ügy érdemében utoljára eljárt államtgaz­gatási szerv változtathatja meg " A tv 44. §-a értelmében a határozatban megsza­bott teljesítési határidőt a határozatot hozó állam­igazgatási szerv fontos okból megváltoztathatja, ki­véve, ha a határidőt jogszabály írja elő. A határidő megváltoztatása abban az esetben, ha az első fo­kú határozatot a fellebbezési eljárás során a má­sodfokú államigazgatási szerv helyben hagyta, ille­tőleg az eredeti határidőt módosította, a másodfokú szerv joga. A panasz folytán hozott határozatban megállapított határidőt pedig a panasz tárgyában eljárt államigazgatási szerv változtathatja csak meg. V. FEJEZET A HATÁROZATOK MEGSEMMISÍTÉSE VAGY MEGVÁLTOZTATÁSA A FELLEBBEZÉSI ELJÁRÁS SORÁN Fellebbezés 45. §. (1) Az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet az, akinek jogát a ha­tározat sérti. Másodfokon hozott határozat ellen to­vábbi fellebbezésnek helye nincs. (2) A fellebbezést — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a határozat közlésétől számított ti­zenöt napon belül lehet előterjeszteni. (3) Az érdemi döntést megelőző határozat csak az érdemi határozat ellen előterjesztett fellebbezés­ben támadható, meg, kivéve, ha a külön fellebbe­zést jogszabály megengedi. 1. Fellebbezési jog megilleti azt is, akinek jogos érdekét a határozat sérti A tv 45. § (1) bekezdése szerint fellebbezéssel az élhet, akinek jogát a határozat sértL Ebből a szó­használatból nem következik az, hogy érdeksére­lem esetén fellebbezésnek nincs helye. A tv szó­használatát már indokolása is bővebben értelmezi akkor, amikor azt állapítja meg, hogy fellebbezés­sel élhet mindenki, akire a határozat sérelmes. Ezen túlmenően ar tv ugyanis a panaszjog gyakor­lásának szabályozásánál kifejezetten lehetővé teszi érdeksérelemre alapítottan is a panaszbeadvány benyüfEasat,~~ljqyanakkor lehetőséget nyújt arra — az eljárni jogosult szerv mérlegelésétől füg­gően —, hogy fellebbezés hiányában a panas?eljá­rás, illetőleg a beadvány érdemi elbírálása mellőz­hető legyen. Ebből is arra kell következtetni, hogy a tv szóhasználata ellenére a határozat ellen az is fellebbezéssel élhet, akinek a határozat jogos ér-

Next

/
Thumbnails
Contents