Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 25. szám

25. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 641 Az ügyfelek meghallgatása 22. §. (1) Az ügyfél részére biztosítani kell, hcjy az eljárás során nyilatkozatot tehessen és jogait érvényesíthesse. (2) Ha az eljárásban több ügyfél vesz részt, az ügyintéző az ügyfeleket egymás jelenlétében is meghallgathatja és megengedheti, hogy a meghallgatás során kölcsönösen kérdéseket intézzenek egymáshoz. (3) Az ügyintéző köteles az ügyfelet meghallgatása előtt a szükséges tájékoztatással ellátni, továbbá jogaira és kötelességeire figyelmeztetni. Az államigazgatási szerv az eljárás során gondoskodik arról, hogy az ügyfelet a jogszabályok ismeretének hiánya miatt hátrány ne érje. Bizonyítás 23. §. (1) A bizonyítás hivatalból vagy az ügyfél kérelmére rendélhető el. Bizonyítási eszközök különösen: iratok, tanúvallomások, szemlók és szakértői vélemények. (2) Az államigazgatási szerv által hivatalosan ismert, továbbá köztudomású tényeket bizonyítani nem kell. írásbeli bizonyítékok 24. §. (1) Az államigazgatási szerv a tényállás megállapítása céljából az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására hívhatja fel. (2) Ha a személyi állapotra vonatkozó adatot vagy tényt igazoló iratot külföldről kell beszerezni és az irat beszerzése* nehézségbe ütközik, az ügyfél az irattal tanúsítandó adatra vagy tényre vonatkozóan írásban nyilatkozatot tehet. Ez a nyilatkozat az eljárásban a hiányzó iratot pótolja. (3) Az államigazgatási szerv a tényállás megállapításához adatokat, okiratokat, iratokat más állami szervtől is beszerezhet. Tanú 25. §. (1) Az ügyre vonatkozó egyes tényállítások tanúval is bizonyíthatók. (2) A tanúságtétel — a (3) bekezdés b) pontjában, a (4) és az (5) bekezdésben meghatározott kivételtől eltekintve — nem tagadható meg. (3) Tanúként nem hallgatható ki a) akitől testi vagy szellemi fogyatékossága miatt bizonyítékként értékelhető vallomás nem várható; b) akit hivatali vagy hivatásbeli titoktartás kötelez és ez alól az arra jogosított szervtől vagy személytől felmentést nem kapott. A felmentés megadására a bírósági eljárásra megállapított szabályok az irányadók. (4) A tanúságtétel — ha jogszabály másként nem rendelkezik — megtagadható, ha a tanú az ügyfelek valamelyikének egyeneságbeli rokona vagy ennek házastársa, örökbefogadó vagy nevelő szülője, örökbefogadott vagy nevelt gyermeke, testvére, házastársa vagy élettársa. (5) A tanúságtétel megtagadható az olyan kérdésben, amelyben vallomásával a tanú saját magát vagy az előző bekezdésben megjelölt hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. 26. §. (1) A kihallgatás kezdetén a tanú személyazonosságát meg kell állapítani. A tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, nem elfogult-e. A tanút figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás következményeire, (2) A még ki nem hallgatott tanú nem lehet jelen az- ügyfél meghallgatásánál és más tanú kihallgatásánál. (3) Az államigazgatási szerv az ügyfél kérelmére a tanút az ügyfél jelenlétében is kihallgathatja. Ha az eljárás az ügyfél kezdeményezésére folyik, kívánságára a tanú kihallgatásához őt is meg kell hívni. Az ügyfél a tanúhoz kérdéseket intézhet. Szemle 27. §. (1) A tényállás tisztázása érdekében szemle rendelhető el. Ennek foganatosítása során a) a szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatására kötelezhető; b) helyszíni szemle tartható. _ (2) A szemlére a szemletárggyal rendelkezni jogosult személyt meg kell idézni, más érdekeltet pedig a szemléről értesíteni kell. (3) A szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatását megtagadhatja, ha őt a szemletárgyra vonatkozóan hivatali vagy hivatásbeli titoktartás kötelezi és ez alól az arra jogosított szervtől vagy személytől felmentést nem kapott. (4) Ha a szemle elkerülhetetlenül károkozással jár, az államigazgatási szerv a kár megtérítéséről külön határoz. A határozat ellen fellebbezésnek van helye. Szakértő 28. §. (1) Ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges vagy szakértő meghallgatását jogszabály rendeli, az eljáró államigazgatási szerv szakértelemmel rendelkező dolgozóját kell az eljárásba bevonni. (2) Ha az eljáró állaimigazgatási szervnek a szakkérdés eldöntéséhez szükséges szakértelemmel rendelkező dolgozója nincs, szakértő kirendelése iránt más állami szervet vagy szakértőtestületet kéli megkeresni. Szakértőként indokolt esetben szakértelemmel rendelkező személy közvetlenül is kirendelhető. A szakértő személyére az ügyfél is tehet javaslatot.