Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 25. szám

638 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25. szám a jogorvoslati eljárás során felül kell vizsgálni. A vonatkozó határozat indokolásában a korábbi eljárás, illetőleg határozathozatal törvénysértő voltára utalni kell azzal, hogy azt is figyelembe véve hozta meg az illetékes szerv újabb határozatát. Fentieken kívül a felettes szervnek figyelmeztetnie kell az eljárt szerv vezetőjét arra, hogy a kizárásra vonatkozó rendelkezéseket a jövőben gondosabban vegye figyelembe. A tényállás tisztázása 17. §. (1) Az államigazgatási szerv a határozathozatal előtt a tényállást hivatalból köteles tisztázni. (2) Ha a rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok a határozathozatalhoz megfelelő alapot nyújtanak, az ügyfél meghallgatása és a további bizonyítás mellőzhető. Az ügyfél kezdeményezésére indult eljárásban az ügyfelet — ha kívánja — személyesen meg kell hallgatni. (3) Az államigazgatási szerv a tényállás tisztázása céljából bizonyítást rendelhet el, az ügyfelet az ügyre vonatkozó adatok szóval vagy írásban történő közlésére, bizonyítékok bejelentésére, illetőleg előterjesztésére hívhatja fel, az ügyfelet meghallgathatja és más állami szerveket megkereshet. (4) Az ügyfélhez intézett felhívásnak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy ha az adatokat *s bizonyítékokat az előírt határidőn belül nem terjeszti elő, az államigazgatási szerv a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. 1. Az államigazgatási szerv csak kivételesen határozhat közvetett bizonyítékok figyelembevételével Az államigazgatási eljárásban minden, az ügy elbírálása szempontjából jelentős tényállást bizonyítás útján kell tisztázni. Bizonyított a tényállás, ha a körülmények fennállása, vagy nemléte kétségtelen. Esetenként, kivételesen az államigazgatási szerv határozata a közvetlenül bizonyított tényállás helyett közvetett bizonyítékok alapján feltárt tényeken, körülményeken is alapulhat. A közvetett bizonyítékok alapján azonban csak olyan esetekben hozható érdemi határozat, amelyekben a közvetlen bizonyítékok felderítése nem volt lehetséges és a jogszabály ezt a bizonyítási módot nem zárja ki. 2. A tényállás tisztázásában az ügyfélnek is tevékenyen közre kell működnie A tv 17. § (1) bekezdése értelmében az eljáró államigazgatási szerv a tényállást hivatalból köteles tisztázni. E kötelezettség azonban nemcsak az államigazgatási szervet terheli, hanem a tényállás felderítésében az ügyfeleknek is közreműködési feladatuk van és a jogszabályban meghatározott szükséges adatokat, bizonyítékokat, mellékleteket stb. az államigazgatási szerv rendelkezésére kell' bocsátaniok. Ha az ügyfél ezt elmulasztja vagy ennek csak részben tesz eleget, hiánypótlásra kell felhívni. Amennyiben az ügyfél a tényállás tisztázásában nem, vagy felhívásra nem megfelelő módon működik közre, az eljáró államigazgatási szerv a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján határoz. 3. Az ügyfél kérelmére a bizonyítékok előterjesztésére megadott határidő meghosszabbítható Az ügyfélnek lehetősége van arra, hogy az eljáró államigazgatási szerv által a tényállás felderítésében történő közreműködésre meghatározott határidő meghosszabbítását kérje. Indokolt éséfb~en~az~ eljáró szerv a határidőt meghosszabbíthatja. Ha az eljárás az ügyfél kérelmére indult, akkor az ügy elintézésére megállapított határidőbe a kért meghosszabbítás nem számít be. 4. A tényállás tisztázásának egyszerű, korszerű módjai A lény állás tisztázásánál — bár abban az ügyfeleknek tevékenyen közre kell működniök (l.: a tv 17. §-ához fűzött 2. számú állásfoglalást) — lehetőleg kerülni kell az érdekeltek szankciók alkalmazásának kilátásba helyezésével való behívását, illetőleg megidézését, mert e mód a jogban járatlan állampolgároknál kedvezőtlen hatást válthat ki. A hivatalból indított vagy az ügyfél kérelmére indult, de hivatalból folytatott államigazgatási eljárásnál is törekedni kell arra, hogy az ügyfelek személyes meghallgatására csupán akkor kerüljön sor, ha az feltétlenül szükséges és a kívánt nyilatkozatok, bizonyítékok csak az ügyfél személyes megjelenése útján szerezhetők meg. Ha az érdekeltek közreműködése nélkül a tényállás nem tisztázható, az eljáró államigazgatási szerv keresse ennek legegyszerűbb, leggyorsabb, leghatékonyabb módjait. Pl. az ügyiraton feljegyezve az intézkedést — telefonon érdeklődjék, kérjen be adatokat, hívja fel az ügyfelet okiratok pótlására. Ha ilyen egyszerűbb módon a tényállás nem tisztázható, levélben kérje fel az eljáró szerv az ügyfelet a hiányok pótlására, egyes kérdések megválaszolására, vagy tartson egyszerűsített formában helyszíni szemlét. Az eljáró szerv minden más, általa legjobbnak tartott, gyors, korszerű módot a tényállás tisztázásához felhasználhat. 5. A meghívás módja, tartalma Ha az államigazgatási eljárás az ügyfél kezdeményezésére indul és az ügyfél meghallgatását kéri [tv 17. § (2) bekezdés]; továbbá, ha a tényállás tisztázásához az ügyfél személyesen tett nyilatkozatai és egyéb általa személyesen szolgáltatott bizonyítékok szükségesek és azok más módon nem biztosíthatók [tv 17. § (3) bekezdés]; az ügyfél megjelenését nem idézéssel, hanem helyette jne^hvvás útján kell biztosítani. A meghívás az i. sz~7mellékletbe foglalt minta szerint történhet.