Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 25. szám

25. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 635 jegyzőkönyvbe kell foglalni. Mindkét esetben a visszavonásról szóló nyilatkozatot az ügyféllel alá kell iratni. Az ellenérdekű ügyfeleket az eljárás megszüntetéséről értesíteni kell. Abban az esetben azonban, ha az államigazgatási szerv már alakszerű határozatot hozott, ezt az ügyfél kérelmére csak akkor lehet visszavonni, ha jogszabály másként nem rendelkezik és az ellenérdekű ügyfél jogát, jogos érdekét nem sérti. Ha az ügyben valamely járulékos kérdésben (pl. eljárási költség, pénzbírság) is dönteni kell, az eljárást megszüntető határozatnak erről is rendelkezést kell tartalmaznia. Az ügyfél kérelmére indult, de hivatalból folytatható eljárás esetén az ügyfél által visszavont beadvány elintézésénél az érdektársak, illetőleg az ellenérdekű ügyfelek jogaira és kötelezettségeire is figyelemmel dönt az államigazgatási szerv arról, hogy indokolt-e az eljárás folytatása vagy sem. 2. Az ügyek egyesítéséről nem kell alakszerű határozatot hozni ~ " Az ügyek egyesítésének feltétele az, hogy az eljárás tárgyát képező ügyekben az eljáró szerv azonos legyen. Az államigazgatási eljárásban azok az ügyek, amelyeknek tárgya azonos — pl. egy azonos területre vonatkozó kisajátítási ügy, amely több ügyfelet érint — egyesítés nélkül általában nem bírálhatók el. Tárgyi összefüggés esetén az ügyek egyesítése kívánatos, mert az ügyintézés meggyorsítását, egyszerűsítését szolgálja. Azokban az ügyekben, amelyekben az egyesítésre az ügyfelek azonossága szolgálhat alapul, az egyesítés általában nem szükséges, de gyakran jogilag kizárt. Alanyi azonosság esetén, ha az egyesítés jogilag sem kizárt, ez az eljárás eredményesebb és gyorsabb lefolytatása végett foganatosítható. Az egyesítés, ha az indokolt, az államigazgatási szerv vezetőjének elhatározásán múlik. Az ügyek egyesítését külön határozatban elrendelni nem kell, mert ez ügyviteli intézkedés. 3. Az államigazgatási szerv ügyintézőjének eljárási kötelezettsége A tv 11. § (2) bekezdése értelmében az államigazgatási szerv hatáskörébe tartozó ügyekben illetékességi területén eljárni köteles. Ez az eljárási kötelezettség a szerv valamennyi érdemi, az adott feladatkörben jártas ügyintézőjét terheli (pl., ha közvetlen veszélyt lát fennforogni, azonnal köteles intézkedni). Az ügyintéző intézkedése — annak jellegétől függően — a tv 41. § (1) bekezdése értelmében szóban kihirdetett határozatnak minő sül. Az ilyen intézkedés tartalmát ezt követően haladéktalanul írásba kell foglalni és a határozatot az érdekeltek részére kézbesíteni kell. 4. Az ügyfél értesítése az eljárás hivatalból történő folytatásáról A tv 11. § (3) bekezdése értelmében az ügyfél az általa kezdeményezett eljárás folytatásától elállhat, az államigazgatási szerv azonban — ha ennek feltételei megvannak — az eljárást hivatalból folytathatja. Az ügyfél által kezdeményezett eljárás megszüntetéséről, az eljárás esetleges hivatalból való folytatásáról, valamint az eljárás hivatalból való megindításáról az ügyfelet — az ügyfél jogai és jogos érdekeinek biztosítása érdekében — rövid időn belül nem határozati formában kell értesíteni. Az anyanyelv használata 12. §. (1) Az államigazgatási eljárásban a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt senkit hátrány nem érhet. (2) Az eljárás során anyanyelvét mind szóban mind írásban mindenki használhatja. Beadvány 13. §. (1) Államigazgatási szervhez államigazgatási ügyben kérelemmel, panasszal, bejelentéssel (a továbbiakban: beadvány) írásban vagy szóval lehe+ fordulni. (2) A beadványt nem az ügyfél által használt elnevezése, hanem tartalma szerint kell elbírálni. A beadvány elintézését nem lehet megtagadni azért, mert elnevezése tartalmával nem egyezik. (3) Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló beadványát az eljárásra illetékes államigazgatási szerven kívül a lakóhelyén vagy munkahelyén működő városi, fővárosi kerületi vagy községi tanács igazgatási szerveinél is előterjesztheti. 1. A beadvány előterjesztésére biztosított kedvezmény igénybevételének lehetősége A tv 13. § (3) bekezdésével kapcsolatban az ügyfél az eljárás megindítására irányuló beadványát a felsorolt szerveknél csak a tv 1. §-ának hatálya alá tartozó államigazgatási ügyben és csak az alapeljárásban terjesztheti elő. A beadvány előtérje"szfe^e7i~BlH^ a beadvány átvételére, illetőleg a kérelem jegyzőkönyvbe foglalására és továbbítására vonatkozik. Nem köteles az államigazgatási szerv olyan kérelemről, javaslatról, vagy bejelentésről jegyzőkönyvet felvenni, amely intézkedés az államigazgatási szervek hatáskörébe nem tartozik. Ilyen esetben az államigazgatási szerv eljáró dolgozójának az állampolgár részére csupán megfelelő szóbeli felvilágosítást kell adnia. Kivétel ez alól az államigazgatási határozat megtámadására irányuló kereset, amelyet az első fokú határozatot hozó államigazgatási szerv is köteles átvenni, azonban ilyen kereset jegyzőkönyvbe foglalása már nem feladata.