Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 18. szám

530 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 18. szám sében megjelölteken kívül — még az alábbi iratokat kell megküldeni: — a kiskorú születési anyakönyvi kivonatát (másola­tát) ; — iskolai bizonyítványát; — az iskola (munkahely) véleményét; — az állami és a társadalmi szervek esetleges javas­latát ; — a rendelkezésre álló szakértői (orvosi) véleménye­ket; — orvosi bizonyítványt arról, hogy a kiskorú és kör­nyezete az utóbbi hat hétben nem szenvedett fertőző be­tegségben Ha a kiskorú a tizennegyedik életévét betöltötte, gon­doskodni kell, hogy a személyi igazolványát és — ha ez­zel rendelkezik — a munkakönyvét is magával vigye. 5. Az intézeti gyám a kiskorú nevelőintézeti elhelye­zésének szükségességét az elhelyezés indokoltságának vizsgálatára szervezett nevelőintézeti bizottság (a továb­biakban: Bizottság) állásfoglalása alapján állapítja meg A Bizottság tagjai: — az intézeti gyám; — a megyei tanács vb művelődésügyi és igazgatási fel­adatokat ellátó szakigazgatási szervének (a fővárosi ta­nács vb művelődésügyi főosztályának) illetékes ügyin­tézője; — a megyei (budapesti) rendőrfőkapitányság, továbbá — a megyei (fővárosi kerületi) KISZ-bizottság kép­viselője. A Bizottság elnöke az intézeti gyám. 6. A Bizottság a szükséghez képest tart ülést. Az ülés előkészítéséről, összehívásáról és vezetéséről az intézeti gyám gondoskodik. Az állásfoglalást megelőzően a Bi­zottság tanulmányozza a kiskorúra vonatkozó iratokat, valamint a gyermek- és ifjúságvédő intézet vizsgálati és elhelyezési csoportja (pszichológusa) szakvéleményét. Meghallgatja a szülőt (gondozót), a kiskorút és indo­kolt esetben azokat a személyeket, akik a kiskorú ne­veltségi állapotát kellően ismerik. A Bizottság a kiskorú nevelőintézeti elhelyezésére vo­natkozó állásfoglalását — általában tizenöt napon belül — zárt ülésen, szótöbbségei alakítja ki. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza: a meghallgatottak előadását és a bizottság tagjainak a véleményét, a tényállást, illetőleg az állásfoglalást. 7. Ha az intézeti gyám a nevelőintézeti elhelyezés szük­ségességét megállapítja, a Művelődésügyi Minisztérium Gyermekvédelmi Osztályának javasolja a kiskorú nevelő­intézeti elhelyezését. A javaslathoz csatolni kell a 4. pontban megjelölt irato­kat, a Bizottság jegyzőkönyvének másolatát, valamint a kiskorúra, illetve szüleire vonatkozó — harminc napnál nem régibb — környezettanulmányt. ' A Művelődésügyi Minisztérium Gyermekvédelmi Osztá­lya — az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint — felülvizsgálja a javaslatot; indokolt esetben gondosko­dik a kiskorú nevelőintézeti elhelyezéséről: a szükséges in­tézkedések megtétele végett értesíti az intézeti gyámot és a kijelölt nevelőintézetet. A javaslat elutasítása esetén az állami gondozott kiskorú megfelelő elhelyezéséről tovább­ra is az illetékes intézeti gyám gondoskodik. III. A nevelőintézeti elhelyezés megszüntetése 8. A kiskorút nevelőintézeti elhelyezése időszakában ké­pességének megfelelően kell iskoláztatni, illetőleg hasznos foglalkozásra, vagy szakmára tanítani. Ha a kiskorú magatartásával, tanulmányi eredményével és munkájával javulásának huzamosabb időn keresztül je­lét adta, az intézeti tanács javaslata alapján a nevelőinté­zet igazgatója az intézeti gyámmal egyetértésben, a tanév befejezésével, egy évre ideiglenesen megszünteti a nevelő­intézeti elhelyezést. Ebben az esetben az illetékes intézeti gyámnak kell gondoskodni a kiskorú elhelyezéséről neve­lőotthonba, ifjúmunkás otthonba, szakmunkásképző in­tézetbe vagy olyan nevelőszülőnél, ahol tanulmányait foly­tathatja, befejezheti, illetőleg további hasznos foglalkoz­tatása biztosítható. E lehetőség hiányában továbbra is a nevelőintézetben kell biztosítani a kiskorú tanulmányai­nak a befejezését, illetőleg foglalkoztatását. 9. A nevelőintézeti elhelyezés ideiglenes megszüntetése alkalmával figyelmeztetni kell a kiskorút, hogy a rend­tartás alapján vagy a gyámhatóság által előírt magatartási szabályok megszegése esetén a gyámhatóság, illetőleg az intézeti gyám megkeresésére a nevelőintézet igazgatója gondoskodik az intézeti nevelés folytatásáról. A nevelőintézeti elhelyezés ideiglenes megszüntetéséről az erre vonatkozó határozat egy példányának, a kiskorú születési anyakönyvi kivonatának, iskolai bizonyítványá­nak és részletes jellemzésének egyidejű csatolásával érte­síteni kell az intézeti gyámot és — iratok nélkül — az il­letékes gyámhatóságot, továbbá a szülőt, valamint a Mű­velődésügyi Minisztérium Gyermekvédelmi Osztályát. A nevelőintézet igazgatója az előző bekezdésben emlí­tetteket értesíti az intézeti nevelés folytatásának elrende­léséről is. 10. Ha a rendelkezésre álló adatok szerint a kiskorú nevelőintézeti oktatásának és nevelésének időszakában a családi körülmények kedvezően változtak és remény il­letve lehetőség van a megkezdett tanulmányok szülői kör­nyezetben való befejezésére, az intézeti tanács javasol­hatja az illetékes gyámhatóságnak és intézeti gyámnak az állami gondozás megszüntetését. Ha a gyámhatóság e ja­vaslatra vagy egyébként, a Gyer. 98. §-a alapján a kiskorú állami gondozásának a megszüntetését rendeli el, a kis­korú nevelőintézeti elhelyezését is véglegesen meg kell szüntetni. így kell eljárni akkor is, ha a kiskorú tizen­nyolcadik életévét betölti vagy házasságot köt. Ebben az esetben alkalmazni kell a Gyer. 72. §-ában, illetőleg a 77. § (2) bekezdésében foglaltakat. 11. Véglegessé válik a nevelőintézeti elhelyezés meg­szüntetése akkor is, ha a kiskorú az ideiglenes elbocsátás időszakában kifogástalan magatartást tanúsít és erről a gyámhatóság, illetőleg az intézeti gyám a nevelőintézet igazgatóját értesíti. A végleges elbocsátásról az érdekelte­ket (9. pont) értesíteni kell. 12. Ha a kiskorú szakképzésének befejezése szükségessé teszi, az intézeti tanács javaslatára a nevelőintézet igaz­gatója engedélyezheti, hogy a kiskorú 18. életévének be­töltése után is az intézetben maradhasson. 13. Megszűnik a nevelőintézeti elhelyezés akkor is, ha a bíróság a kiskorút javítóintézeti nevelésre utalta vagy gyógyító nevelését rendelte el, illetőleg szabadságvesztésre ítélte és annak végrehajtását nem függesztette fel. IV. Vegyes rendelkezések 14. A Gyer.-nek a védő- és óvóintézkedésekre, továbbá az állami gondozásra vonatkozó szabályait, valamint a 184/1969. (M. K. 23.) MM számú utasítással életbelépte­tett nevelőintézeti rendtartást ennek az utasításnak meg­felelően kell alkalmazni. 15. Az utasítás a közzététele napján lép hatályba. Egy­idejűleg a 95—30/1957. III/3. számú és az ezt kiegészítő 95—30 4 1957. III/3. számú művelődésügyi miniszteri uta­sítás hatályát veszti. Dr. Gosztonyi János s. k., művelődésügyi miniszterhelyettes

Next

/
Thumbnails
Contents