Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 17. szám

17. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 515 mú és az 58/1970. (XII. 30.) PM—MüM számú együttes rendeletek, a 17/1972. (V. 4.) PM számú és a 12/1973. (II. 25.) PM számú rendelet, továbbá a nyereségadót érintő egyéb hatályos PM rendeletek, utasítások, illetve államigazgatási határozatok tartalmaznak. Azok a vállalatok, amelyek a 61/1970. (XII. 31.). PM számú rendeletben foglaltak szerint évközben rendszeresen fizetnek nyereségadó előleget, az I—III. negyedévekre vonatkozóan kötelesek évközi beszámolóik alapján az év elejétől halmozott tényleges adóköteles nyereségüknek megfelelő nyereségadójukat kiszámítani és a Bevallás 1. sz. belívén kimutatni. Ezeknek a vállalatoknak a II. negyedévi bevallással egyidejűleg az első félévi nyereségadó kiszámítását részletező mellékletet is be kell nyújtaniok. A IV. negyedévi Bevallásban minden nyereségadó-köteles vállalat az éves Mérlegbeszámolója alapján megállapított adóköteles nyeresége utáni éves nyereségadóját mutatja ki, és erről éves szintű részletező mellékletet is készít. Az állami gazdaságok és az állami erdőgazdálkodás 3211 szakágazatba sorolt vállalatai, amelyek évente egy alkalommal október 28-ig kötelesek nyereségadó előleget fizetni, csak a IV. negyedévi bevallás során mutatnak ki nyereségadót, és csak éves szintű nyereségadó részletező mellékletet nyújtanak be. — Az 1. sz. belív 1. sorába a nyereségadó bruttó összegét kell bejegyezni. — A 2. sorba a dolgozók munkába járásával kapcsolatos utazási kedvezményt csak a 29/1970. (XI. 15.) PM számú rendelet 7. §-a (1) bekezdés a) pont 2. alpontjában foglaltak szerint szabad beállítani. Az utazási kedvezmény összege meghaladhatja a bruttó nyereségadót és veszteséges vállalatok is igénybe vehetik. — A 3. sorban a nyereségadónak az utazási kedvezménnyel módosított összegét kell szerepeltetni. — A 4. sorba kerül minden további kedvezmény, amivel hatályos jogszabály vagy pénzügyminiszteri külön rendelkezés szerint a nyereségadó csökkenthető. [Az exporttal kapcsolatos adókedvezményt is ebbe a sorba állítják be az igényjogosult vállalatok az Állami Visszatérítés Vállalati (KkM) Bizottsága és az Állami Visszatérítés Tárcaközi (PM) Bizottsága által együttesen kiadott határozatban foglaltaknak megfelelően. Az I—III. negyedévi Bevallásba az exportnövekmény figyelembevétele nélkül számított adókedvezményt kell beállítani, a IV. negyedévi Bevallásban szerepel az éves szintű, teljes kedvezmény összege. A nyereségadó I. félévi és éves részletező mellékletén az exporttal kapcsolatos adókedvezmény kimutatása a részesedési és fejlesztési nyereségrész adójának arányában megbontva történik.] A 4. sorban a 3. sor szerinti befizetési kötelezettség erejéig lehet kedvezményeket elszámolni. Ennél magasabb összegű kedvezményt (veszteséges vállalatoknak pedig az utazási kedvezményen kívül bármilyen kedvezményt) kizárólag a Pénzügyminisztériumhoz benyújtott előterjesztésre kiadott engedély alapján lehet igénybe venni. — Az 5. sorba az állami költségvetést, illetve a felügyeleti szervet megillető nyereségadó végöszszegét kell bejegyezni, ami a 3. és 4. sor adatának különbsége. 2. Bérfejlesztési befizetés A bérfejlesztési befizetés összegét az 1. sz. belív 6. sorában kell feltüntetni. Kiszámításánál a 13/1970. (XI. 15.) MüM számú rendelet és az azt módosító, illetve kiegészítő 3/ 1972. (II. 6.) MüM, 4/1972. (II. 15.) MüM, 21/1972. (XII. 19.) MüM, 4/1973. (II. 25.) MüM számú rendeletek előírásait kell figyelembe venni. Az I—III. negyedévi Bevallásba a 61/1970. (XII. 31.) PM számú rendelet mellékletének I. fejezete 3. pontjában előírt módon kiszámított bérfejlesztési befizetés előlegösszegét kell bejegyezni, a IV. negyedévi Bevallásban a bérfejlesztési befizetés éves szintű teljes összegét kell kimutatni. Az állami gazdaságok, az állami erdőgazdálkodás 3211. szakágazatba sorolt vállalatai bérfejlesztési befizetés előleget nem fizetnek, ennek megfelelően bérfejlesztési befizetést csak éves szinten a IV. negyedévi Bevallásban számolnak el. 3. Az 1. sz. belív 7. sorába az eszközlekötési járulék végösszegét kell bejegyezni, a 4. sz. belív 68. sorának adatával megegyezően. Az eszközlekötési járulék bevallásának előírásait a későbbiekben ismertetjük. 4. Illetményadó Az 1. sz. belíven az illetményadót a 22/1967. (XII. 13.) PM számú rendeletben, valamint az ezt módosító 35/1968. (XII. 15.) PM számú rendeletben foglaltak alapján az alábbiak szerint levezetve kell kimutatni: — A 8. sorba a társadalombiztosítási járulékalappal egyező munkabér (munkadíj) összegét kell bejegyezni (az eszmei munkabérrel együtt). — A 9. sorba a 35/1968. (XII. 15.) PM számú rendelet 1. §-a szerinti illetményadómentes munkabérek összegét kell beállítani. — A 8. és 9. sor különbsége adja az illetményadó-köteles munkabér összegét, amelyet a 10. sorba kell beírni. — A 11. sorba a 9. sorban szereplő illetményadómentes munkabérből — a 30/1971. (VIII. 12.) PM számú rendelet szerint — a csökkent munkaképességűnek minősülő dolgozók illetményadómentes munkabérét kell bejegyezni. — A 10. sorban kimutatott illetmény adó-alap 8%-át kitevő illetményadó összegét a 12. sorba kell bejegyezni.