Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 15. szám

430 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 15. szám 154. §. A vádemelés a vád tárgyává tett cselekmény lényegét, a 146. § (2) bekezdé­sének a), c), f) és g) pontjában felsorolta­kat, valamint az ügyésznek a tárgyaláson való részvételre vonatkozó nyilatkozatát tartalmazó vádindítvánnyal történik. 155. §. Ha a hatóság megállapítja, hogy a vétségi eljárás szabályai nem alkalmaz­hatók, a nyomozást a bűntetti eljárás sza­bályai szerint folytatja. Szükség esetén a tanút újból kihallgatja, illetőleg a tanú egyéb módon rögzített vallomása alapján a jegyzőkönyvet utólag elkészíti. III. Cím A PÓTNYOMOZÁS 156. §. (1) A pótnyomozás során e Feje­zet rendelkezéseit a következő eltérések­kel kell alkalmazni. (2) Az ügyész pótnyomozást rendelhet el, ha a) a tényállás nincs kellően felderítve, b) olyan eljárási szabálysértés történt, amely az ügy elintézését lényegesen befo­lyásolja, így különösen, ha a gyanúsított vagy a védő törvényes jogait nem gyako­rolhatta. 157. §. (1) E Fejezet rendelkezései irány­adók a bíróság által elrendelt pótnyomo­zásra is. Ha azonban a bíróság a pótnyo­mozást tárgyaláson rendeli el, és ennek so­rán az eljárás felfüggesztése vagy meg­szüntetése válik szükségessé, ez iránt az ügyész a bíróságnak indítványt tesz. (2) A 131. § (1) és (2) bekezdésében meg­állapított határidőt az ügyész által elren­delt pótnyomozás esetén a nyomozást el­rendelő határozat keltétől, a bíróság által a tárgyalás előkészítése során elrendelt pótnyomozás esetén (171. § [1] bek.) a ha­tározatnak az ügyészhez érkezésétől kell számítani. Ha a bíróság a pótnyomozást tárgyaláson rendeli el, annak teljesítésére határidőt állapít meg. (3) Ha a pótnyomozás eredményeként más bűncselekmény miatt vagy más gya­núsítottal szemben is vádat kell emelni, az ügyész pótvádiratot, illetőleg pótvád­indítványt készít és az iratokat ezzel együtt küldi meg a bíróságnak. VII. Fejezet A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A bíróság tárgyalása és ülése 158. §. (1) A bíróság e törvényben meg­határozott esetekben tárgyalást vagy ülést tart. (2) A bíróság ülésére, ha e törvény más­ként nem rendelkezik, a tárgyalás nyil­vánosságára vonatkozó rendelkezés (11. §) irányadó. (3) A tanácsülésen csak a bíróság tagjai és a jegyzőkönyvvezető vehetnek részt. Az egyesbíró ,eljárása 159. §. (1) A vétségi eljárásra tartozó ügyekben első fokon egyesbíró jár el. (2) Ahol e törvény a bíróságról, a bíró­ság tanácsáról vagy a tanács elnökéről szól, ezen a vétségi eljárásban az egyes­bírót kell érteni. A jegyzőkönyv 160. §. (1) A bíróság üléséről akkor kell jegyzőkönyvet készíteni, ha e törvény ren­deli, vagy a bíróság szükségesnek tartja. (2) A tárgyaláson a jegyzőkönyvet — a 115. § (7) bekezdésének esetét kivéve — csak jegyzőkönyvvezető készítheti. (3) A jegyzőkönyvben — a 115. § (2) be­kezdésében felsoroltakon kívül — fel kell tüntetni azt is, hogy a tárgyalás vagy az ülés nyilvános volt-e. (4) Nem kell rögzíteni a vallomásnak vagy a szakvéleménynek azt a részét, amely az ügyben korábban készült bíró­sági jegyzőkönyv tartalmával megegyezik; ehelyett erre a jegyzőkönyvre kell utalni. (5) E törvényben meghatározott esetek­ben rövidített jegyzőkönyvet lehet készí­teni. A rövidített jegyzőkönyvnek csak a 115. § (2) bekezdésében megjelölt adató-

Next

/
Thumbnails
Contents