Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 15. szám

422 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 15. szám d) a hatóság tagja, az eljárásban részt vevő személy és képviselője, továbbá a tanú, a szakértő és a hatósági tanú nevét. (3) A jegyzőkönyvben röviden le kell írni az eljárási cselekmény menetét akként, hogy a jegyzőkönyv alapján az eljárási szabályok megtartását is ellenőrizni lehessen. A terhelt és a tanú vallomását, valamint a szakvéleményt a jegyzőkönyvnek a szükséges részletességgel, indokolt esetben szó szerint kell tartalmaznia. Jegyzőkönyvbe lehet foglalni — az ítélet kivételével — az eljárás során hozott határozatokat is. A hatóság tagja és a bírósági eljárásban a jegyzőkönyvvezető a jegyzőkönyvet aláírja. (4) Ha a jelen levő ügyész, terhelt, védő, sértett vagy egyéb érdekelt az eljárással összefüggő esemény vagy nyilatkozat jegyzőkönyvbe vételét kéri, ez csak abban az esetben mellőzhető, ha ennek megtörténtéről a hatóságnak nincs tudomása. (5) A jegyzőkönyvet a hatóság szükség esetén kiegészíti vagy kijavítja, erről az érdekelteket értesíti. (6) A hatóság elrendelheti az eljárási cselekmény rögzítését gyorsírással, hangfelvevővel vagy egyéb berendezéssel. A terhelt, a védő vagy a sértett indítványára ez csak akkor rendelhető el, ha a költséget előlegezik. A rögzítés ilyen módja — a (7) bekezdés esetét kivéve — a jegyzőkönyvet nem pótolja. A gyorsírói feljegyzést, a hang- vagy egyéb felvételt külön jogszabály rendelkezései szerint kell megőrizni, és lehet felhasználni. A gyorsírót a képesített gyorsírók közül kell igénybe venni; a gyorsíróra a szakértőkre vonatkozó rendelkezések irányadók. (7) Külön jogszabályban meghatározott esetben az eljárási cselekmény jegyzőkönyv helyett más módon is rögzíthető. Ahol e törvény a jegyzőkönyvről rendelkezik, azon a külön jogszabályban meghatározott módon adatokat rögzítő, okiratnak tekintendő tárgyat is érteni kell. A határozat 116. §. (1) A határozat bevezető és rendelkező részből, indokolásból és keltezésből áll. A jegyzőkönyvbe foglalt határozatnak nincs bevezető része és keltezése; e törvényben meghatározott esetekben a határozat indokolását mellőzni kell, illetve mellőzni lehet. (2) Az ügydöntő és az őrizetbe vételről, az előzetes letartóztatásról, az ideiglenes kényszergyógykezelésről, valamint a lakhelyelhagyási tilalomról rendelkező határozat — ha nem foglalták jegyzőkönyvbe — tartalmazza a terheltnek a 87. § (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt személyi adatait is. (3) A határozatot azzal kell közölni, akire rendelkezést tartalmaz; a terhelttel közölt határozatot a védővel is. A határozatot a jelenlevőkkel szóban, egyébként kézbesítés útján kell közölni; kihirdetése esetén — szükség esetén — meg kell magyarázni. (4) Névcsere, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén a hatóság a határozat kijavítását mind kérelemre, mind hivatalból elrendelheti. A kijavítást a határozatra és kiadmányaira fel kell jegyezni. Intézkedés a bűnözés megelőzésére 117. §. (1) A hatóságok kötelessége, hogy a bűncselekmény elkövetését lehetővé tevő, a büntetőeljárás során felderített okokról és körülményekről a további bűncselekmények megelőzése végett az intézkedésre illetékes szervet külön jogszabály rendelkezései szerint értesítsék. (2) Az értesített szerv harminc napon belül köteles a hatóságot az intézkedéséről tájékoztatni. Ennek elmulasztása esetén a hatóság az értesített szerv felettes szervéhez fordul. A megkeresések 118. §. Az állami szervek, a társadalmi szervezetek, a szövetkezetek és az egyesületek a büntetőügyekben eljáró hatóságok megkereséseit soron kívül, de legkésőbb tizenöt napon belül teljesíteni kötelesek.