Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 15. szám

406 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 15. szám (3) Az elkövetőre illetékes bíróság ille­tékessége a bűnpártolóra és az orgazdára is kiterjed. Az ügyek egyesítése és elkülönítése 32. §. (1) A bűncselekmény valamennyi elkövetőjét, továbbá a bűnpártolót és az orgazdát rendszerint ugyanabban az eljá­rásban kell felelősségre vonni. (2) Egyesíteni lehet azokat az ügyeket, amelyek együttes elbírálása az eljárás tár­gyára vagy az abban résztvevő személyek­re tekintettel avagy egyéb okból célszerű. (3) Az ügyek egyesítését mellőzni kell, illetőleg az ügyeket el kell különíteni, ha a terheltek nagy száma vagy egyéb ok az ugyanabban az eljárásban történő felelős­ségre vonást jelentősen nehezítené. (4) Az elkülönített ügy iratait az egyéb­ként illetékes hatósághoz kell áttenni. A hatáskör és az illetékesség vizsgálata 33. §. (1) A hatóság a hatáskörét és az il­letékességét hivatalból vizsgálja. (2) A hatáskör hiányát a tárgyalás meg­kezdése után a bíróság csak akkor ve­szi figyelembe, ha az ügy a megyei bíróság vagy a katonai bíróság hatáskörébe tarto­zik. (3) Az illetékesség hiányát a bíróság a tárgyalás megkezdése után csak a 29. § (1) bekezdése és a 297. § (1)—(2) bekezdése esetén veszi figyelembe. Az eljáró bíróság kijelölése 34. §. (1) Bíróságok között felmerült ha­tásköri vagy illetékességi összeütközés ese­tében az eljáró bíróságot az ügyész indít­ványának beszerzése után ki kell jelölni. (2) A kijelölésről a megyei bíróság má­sodfokú tanácsa tanácsülésen határoz, ha a hatásköri vagy az illetékességi összeütkö­zés a területén levő járásbíróságok között merült fel. Egyébként a kijelölésről a leg­főbb ügyész indítványát követően a Leg­felsőbb Bíróság dönt. A Legfelsőbb Bíró­ság jelöli ki az eljáró bíróságot akkor is, ha az illetékességet meghatározó körülmé­nyek nem állapíthatók meg. (3) Ha a hatásköri összeütközés katonai és nem katonai bíróság között merült fel, a kijelölésről a legfőbb ügyész indítványát követően a Legfelsőbb Bíróság határoz. (4) A Legfelsőbb Bíróság a legfőbb ügyész indítványára az illetékes bíróság helyett azonos hatáskörű más bíróságot jelöl ki, ha ezt az ügy előkészítése, a bizo­nyítás felvételének megkönnyítése vagy más fontos érdek nyomatékosan indokolja. III. Cím A BÜNTETŐ ÜGYEKBEN ELJÁRÓ HATÓSÁGOK TAGJAINAK KIZÁRÁSA A kizárás általános szabályai 35. §. (1) A büntető ügyben a hatóság tagjaként nem járhat el: a) aki az ügyben mint terhelt vagy vé­dő, továbbá mint sértett, feljelentő vagy mint ezek képviselője vesz^ vagy vett részt, valamint a felsoroltak hozzátartozója; b) aki az ügyben mint tanú vagy szakér­tő vesz vagy vett részt; c) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. (2) Nem kizárási ok, ha a hatóság tagja a hivatali hatáskörében tudomására jutott bűncselekmény miatt tett feljelentést. (3) A hatóság tagjának kizárására vonat­kozó rendelkezéseket megfelelően alkal­mazni kell a jegyzőkönyvvezetőre is. (4) Nem járhat el az ügyben — az or­szágos hatáskörű szervek kivételével — az a hatóság, amelynek vezetőjével szemben az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott kizárási ok áll fenn. 36. §. (1) A hatóság köteles gondoskodni arról, hogy ne járjon el az, akivel szem­ben kizárási ok áll fenn. Ilyen esetben a hatóság vezetője a kizárást hivatalból kez­deményezi. (2) A hatóság tagja köteles a hatóság ve­zetőjének haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A beje­lentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelős­séggel tartozik.

Next

/
Thumbnails
Contents