Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 13. szám

388 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szám Az O V H Pénzügyi Főosztály vezetőjének 1 1973. számú közleménye a szennyvízbírság és a csatornabírság elszámolásáról A szennyvízbírság [40,1969. (XI. 25.) Korm. számú rendelet*, illetve 1/1969. (XI. 25.) OVH számú rendelkezés*] és a csatornabírság [2/1970. (XII. 13.) OVH számú rendelkezés**] elszámolására az egységes eljárás és nyilvántartás érdekében — a Pénzügyminisztériummal együttesen kialakítandó rendezésig — az alábbiak az irányadók: A vállalatok a szennyvízbírságot a 682. Inproduktív költségek főkönyvi számlán kötelesek könyvelni. Az üzemágak ráfordításainak számbavételénél a 88. Fel nem osztott költségek számlacsoportból könyvelésen kívüli eljárással kell a szennyvízelvezetés és tisztítás üzemágat megterhelni a szennyvízbírság összegével. A befolyt csatornabírságot további intézkedésig a 379. Különféle egyéb elszámolások számlára kell könyvelni és elkülönítve kell nyilvántartani. Számlaösszefüggések Szennyvízbírság könyvelése T 682—K 311 Kapott csatornabírság könyvelése T 311—K 379 Dr. Argay György s. k., OVH főosztályvezető * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1969. évi 53. számában. ** Megjelent a Tanácsok Közlönye 1970. évi 54. számában. A Belkereskedelmi Minisztérium állásfoglalása a raktári dolgozók leltárfelelősségéről A raktári dolgozók leltárfelelősségéről szóló 18/ 1970. (VI. 4.) Korm. számú rendelet* érvényesül a belkereskedelmi minisztérium felügyelete alá rendelt nagykereskedelmi vállalatoknál, — kiskereskedelem és vendéglátás közoonti raktárainál, ha a kollektív szerződés ezt előírja, — végül az ipari vagy szolgáltató tevékenységű vállalatok raktárainál. A hivatkozott rendelet 2. S-a értelmében a hiány megállapításánál figvelembe veendő természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszte* Megjelent a Tanácsok Közlönye 1970. évi 24. számában. ség (együttesen: normalizált hiány) mértékét külön jogszabály állapítja meg. Minthogy az idézett kormányrendeletet követően nem jelent meg olyan végrehajtási rendelet, amely a normalizált hiány mértékét szabályozta volna, egyes nagykereskedelmi vállalatok bizonytalanságban voltak a tekintetben, hogy milyen kulcsot vegyenek figyelembe, különös tekintettel a cikkcsoportos (menynyiségi) elszámoltatásra is. Ez utóbbi körülmény azért jelentett nehézséget a gyakorlatban, mert a 4/1968. (III. 11.) BkM számú rendelet** melléklete a nagykereskedelemre vonatkozóan nem cikkenként (cikkcsoportonként), hanem egységenként állapította meg a normalizált hiánykulcsokat. A nagykereskedelmi vállalatok egységes gyakorlatának biztosítása érdekében a következőkre hívjuk fel az érdekeltek figyelmét. A nagykereskedelmi vállalatok, épp úgy mint azok a kiskereskedelmi és vendéglátó vállalatok, amelyek a kollektív szerződésben a központi raktáraik dolgozóira a 18 1970. (VI. 4.) Korm. sz. rendelet alkalmazását írták elő, normalizált hiány tekintetében a 4/1968. (III. 11.) Bk. M. sz. rendelet előírásait figyelembe véve állapítsák meg az egyes raktárakra vonatkozó normalizált hiányt. A 18/ 1970. (VI. 4.) Korm. sz. rendeletnek a normalizált hiány mértékét meghatározó jogszabályra való utalása ugyanis nem jelent új jogszabály-kibocsátási kötelezettséget ott, ahol e kérdés már jogszabállyal kellően rendezett. A cikkcsoportos leszámoltatás esetén cikkcsoportokra vonatkoztatva kell alkalmazni a hivatkozott miniszteri rendelet mellékletében foglalt normalizált hiánykulcsokat, vagyis minden cikkcsoportra — a szakma szerinti alsó-felső határ között — kell megállapítani normalizált hiányt. A 18/1970. (VI. 4.) Korm. számú rendelet hatályosságának területén a 4 1968. (III. 11.) Bk. M. sz. rendeletnek csak a normalizált hiány mértékére vonatkozó rendelkezése alkalmazható. A miniszteri rendelet egyéb rendelkezése nem, így pl. a kompenzálásra vonatkozó rendelkezés sem. A 18,1970. (VI. 4.) Korm. sz. rendelet körében ugyanis — eltérő rendelkezés hiányában — a kompenzálás lehetőségét az 55,1970. (XII. 30.) PM számú rendelet*** szabályozza, az analitikus árunyilvántartás bontásához igazodóan. A 4 1968. (III. 11.) Bk. M. sz. rendeletnek a normalizált hiány mértékére vonatkozó rendelkezései alkalmazásánál azonban nemcsak a rendelet egyes, hanem kettes számú mellékletét is figyelembe kell venni, így többek között azt a rendelkezést is, miszerint tranzit vagy művi szállítások után normalizált hiány nem számolható el. ** Megjelent a Tanácsok Közlönye 1968. évi 13. számában. *** Megjelent a Tanácsok Közlönye 1970. évi 57. számában.