Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 11. szám

11. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 371 kaviszonyát meghatározott idő eltelte előtt megszünteti, elhelye7ésre nem, vagy csak szükséglakásra tarthat igényt. A munkáltató tehát jelenleg is csak abban az esetben kötheti ki az elhelyezésre való jog elvesztését, ha a dolgozó a szerződésben meghatározott idő eltelte előtt szünteti meg munkaviszonyát. Ezek szerint tehát sem a korábbi, sem pedig a jelenleg hatályos jogszabályok nem adnak lehetőséget arra, hogy a lakással rendelkező szerv — az említett kivételtől eltekintve — szerződésben kiköthesse, hogy a munkaviszony megszűnése esetén nem köteles a szolgálati lakásban lakó bérlő elhelyezéséről gondoskodni; ezért a „munkásszállás" megfelelő elhelyezése nélküli kiürítésre vállalt kötelezettség, ha a lakás a kifejtettek szerint szolgálati lakásnak minősül, érvénytelen. 7. Ingatlan vagyonátruházási illeték fizetési kötelezettség feltételei garázsépület elidegenítése esetében. Az ítélkezési gyakorlatban vitássá vált, hogy a közterületen tartós rendeltetéssel létesített garázsépület elidegenítése esetén ingó- vagy ingatlanvagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség keletkezik-e. A fenti kérdésben a helyes álláspont a következő: A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a hatósági engedély alapján meghatározott időre közterületen létesített garázsépület elidegenítése esetében ingatlan-vagyonátruházási illetéket kell fizetni, ha a garázsépület a telekkel — amelyre épült — az építés módjára és a telekkel való szilárd kapcsolatára figyelemmel a polgári jog szabályai szerint alkotórészi kapcsolatban van. Az iUetékekről szóló 11/1966. (VI. 29.) PM. számú rendelet 23. §-ának a 35/1967. (XII. 28.) PM. számú rendelet 4. §-ával módosított (1) bekezdése kimondja, hogy ingatlannak visszteher mellett, valamint öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső más módon vagy ügylettel történő átszállása, átruházása, illetőleg megszerzése ingatlan-vagyonátruházási illeték alá esik, tekintet nélkül arra, hogy az átszállást vagy átruházást a telekkönyvbe bejegyezték-e. Jogunk szerint ingatlan a földterület. A Ptk. 95. §-ának (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy alkotórész mindaz, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne. Annak tehát, hogy alkotórészi kapcsolat legyen megállapítható, két — a kapcsolat időtartamára-és a kapcsolat fizikai jellegére vonatkozó — lényeges féltétele van: egyrészt az, hogy a kapcsolat tartós legyen, másrészt pedig az, hogy a kapcsolatban álló dolgok elválasztása esetében a dolog vagy elválasztott része elpusztuljon, vagy pedig értéke, használhatósága számottevően csökkenjen. Ezeket kell szem előtt tartani annak a kérdésnek az elbírálásánál is, hogy a hatósági engedély alapján meghatározott időre közterületen létesített garázsépület elidegenítése esetében ingatlan vagy ingó vagyonátruházási illetéket kell-e fizetni. Az illetékfizetési kötelezettség tehát attól függően alakul, hogy a garázsépület az előbb említettek szerint ingatlannak vagy ingónak minősül-e. Ha a garázsépületet hosszabb időre építették, mégpedig úgy, ahogyan az állandó jellegű épületeket általában építeni szokták, és a földtől való elválasztás folytán a felépítmény elpusztulna vagy értéke, illetőleg használhatósága számottevően csökkenne, ez esetben a garázsépületet ingatlannak kell tekinteni, s ezért elidegenítése esetében ingatlan-vagyonátruházási illetéket kell fizetni. A föld és a felépítmény kapcsolatának tartóssága nemcsak akkor állapítható meg, ha a kapcsolat időtartama meghatározatlan, hanem akkor is, ha ez az időtartam, bár meghatározott, de a közfelfogás szerint tartósnak minősül. Az időtartam meghatározottsága azért sem döntő, mert a meghatározott időtartam bármikor meghosszabbítható. A felépítmény alkotórészi, tehát ingatlan jellegén nem változtat az, hogy a felépítmény és a telek tulajdonosa nem ugyanaz. A földre és az épületre vonatkozó tulajdonjog ugyanis elválhat egymástól. Így a Ptk. 97. §-a (2) bekezdésének c) pontja úgy rendelkezik, hogy az építkezőt illeti meg az