Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 9. szám

9. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 317 hitel nyújtható (ha tehát pl. egy építkezéshez a Takarékpénztár már adott kölcsönt, a takarékszövetkezet kölcsönt nem nyújthat). 5. A takarékszövetkezeti tagok fogyasztási hiteligényeit elsősorban az áruvásárlási kölcsönakció keretében célszerű kielégíteni. 6. A 29/1971. (VII. 23.) PM számú rendelet alapján a takarékszövetkezetek rövid- és középlejáratú hiteleket folyósíthatnak; ennek megfelelően a kölcsönök maximális lejárata öt év lehet. Ez a rendelkezés nem érinti a PM Takarékpénztári Főigazgatóságnak a SZÖVOSZ Értesítő 1969. május 5. számában a takarékszövetkezetek kölcsönnyújtó tevékenységével összefüggő ügyrendi szabályok módosításáról közzétett közlemény b) pontjának második bekezdését. 7. A takarékszövetkezetek — a szövetkezetek és a tagok anyagi érdekeinek biztosítása céljából — szabad kölcsönalapjukat az Országos Takarékpénztár fiókjainál leköthetik. Pénzügyminisztérium Titkársága 304 1973. PM IV. számú közlemény a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelemadójáról és jövedelemnövekményadójáról A mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelemadójáról és jövedelemnövekmény-adójáról szóló, az 1 1972. (I. 11.) PM számú rendelettel kiegészített, valamint a 31 1972. (X. 13.) PM számú rendelettel módosított és kiegészített 36/1970. (XI. 24.) PM számú rendelet (a továbbiakban: R.) gyakorlati alkalmazásának egyes kérdéseiben a Pénzügyminisztériumnak — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyeztetett — állásfoglalását a következőkben közöljük. A jövedelemadó és a jövedelemnövekmény-adó megállapításánál továbbra is a 339/1971. PM IV. számú közleményben (PK. 27.) foglaltakat kell alkalmazni, figyelembe véve az eltelt időt, az időközben bekövetkezett módosításokat és az alábbi kiegészítéseket: 1. Az R. hatálya továbbra is változatlanul kiterjed az 1048 1972. (XII. 31.) MT számú határozattal módosított 1048/1971. (XII. 14.) Korm. számú határozat alapján, illetve a 4/1973. (I. 14.) PM számú rendelet szerint mezőgazdasági-ipari és ipari-mezőgazdasági szövetkezetnek minősülő termelőszövetkezetre is. E termelőszövetkezetnek az adóköteles jövedelem (jövedelemnövekmény) megállapításánál az ipari ágazatokban dolgozók jövedelmét is számításba kell vennie. 2. A dolgozók lakásépítésének támogatására — a 21 1972. (V. 23.) PM—MÉM—ÉVM—MüM számú együttes rendelettel szabályozott feltételek szerint — felhasznált jövedelmet nem kell az adóköteles jövedelembe beszámítani. 3. Az adózásnál a munkaidő számbavételénél a közös munkaszervezeten kívül végzett munkák vonatkozásában a 100—21967. (Tb. K. 2.) Tb. Főig. számú utasításban, valamint egyes munkaigényes kultúrákra nézve a Mezőgazdasági Értesítő 1972. évi 13. számában — a MÉM és a PM együttes állásfoglalásaként — kiadott munkaidőnormatívákat nem kötelező előírásnak, hanem irányadónak kell tekinteni; azoktól a termelőszövetkezet termelési körülményeinek figyelembevételével el lehet térni. Ha tehát a termelőszövetkezetben a közgyűlés által jóváhagyott, illetve a munkaszerződésekben rögzített időnormákkal számított munkaidő-ráfordítás a kiadott normatíváktól a tényleges — számításokkal alátámasztott — termelési körülmények miatt tér el, az adó megállapításánál elfogadható. 4. A termelőszövetkezetben a termés gépi betakarításakor (szüretkor) a szükségszerűségből viszonylag magas színvonalú munkadíjazással alkalmazott külső munkaerők által végzett speciális munkafolyamatok (elhullott, visszamaradt termés összeszedése) munkaidejét az adózásnál — a tényleges munkaidő-felhasználástól eltekintve — annyi 10 órás munkanappal lehet figyelembe venni, amennyi a termelőszövetkezetben a többi dolgozó viszonylatában a tárgyévi átlagos (egy 10 órás munkanapra jutó) adóköteles jövedelemnek megfelel. (Pl. ha a többi dolgozó viszonylatában a tárgyévi átlagos, egy 10 órás munkanapra jutó adóköteles jövedelem összege 110 Ft, akkor az említett külső munkaerők munkaidejét úgy kapjuk meg, hogy összes munkabérüket 110 Ft-tal osztjuk.) 5. Ha a 3—4. pontban foglaltakkal kapcsolatban az adózásnál figyelembe vett munkaidő-felhasználással szemben a pénzügyi revízió során észrevétel merül fel, a vitás kérdésekben a területileg illetékes megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi szakigazgatási feladatokat ellátó, valamint az élelmiszer- és fagazdasági feladatokat ellátó szakigazgatási szervtől kell együttes állásfoglalást kérni. 6. Az e közleményben közölt, munkaidővel kapcsolatos állásfoglalásokat a folyamatban levő vitás ügyekben is alkalmazni kell. Pénzügyminisztérium Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Főosztály 305/1973. PM—OIOT számú közlemény az ifjúságpolitikai célokat szolgáló pénzeszközök képzéséről és felhasználásáról Az ifjúságpolitika egyes kérdéseiről szóló 1016 1970. (V. 24.) Korm. számú határozat 7. pontja értelmében a költségvetési gazdálkodás rendjében —