Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 7. szám

7. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 263 tekintetében a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók. A késedelmi kamat a munkáltató lakásépítési alapját illeti meg. (2) A dolgozó által teljesített visszafizetéseket az OTP a munkáltató szerv „Lakásépítési alap számlája" javára negyedévenként elszámolja. A visszafizetett összegek a munkáltató szerv rendelkezése szerint vagy ismételten fölhasználhatók a lakásépítés (vásárlás) támogatására, vagy a képzés módjától függetlenül a fejlesztési alap, illetve a tárgyévi beruházási keret kiegészítésére fordítandók. (3) A munkáltatói támogatással felépült (vásárolt) lakás — a 11. § (1) bekezdésének b) pontjában említett bérlőkiválasztási jog útján megszerzett lakások, továbbá az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt lakások kivételével — a dolgozó tulajdonába kerül. (4) A lakás az OTP kölcsön, illetve a ki nem egyenlített munkáltatói kölcsön fedezetéül szolgál. A munkáltató szerv jelzálog jogát az OTP-t követő rangsorban kell a telekkönyvbe bejegyezni. A jelzálog telekkönyvi bejegyzése, illetve törlése illetékmentes. (5) A lakást, a tartozás fennállásának ideje alatt csak az OTP és a munkáltató szerv együttes hozzájárulásával szabad elidegeníteni vagy megterhelni. 16. §. (1) A munkáltató szerv a részesedési alapjából, illetve jutalmazási keretéből a dolgozónak — az őt terhelő fizetési kötelezettségek teljesítéséhez — vissza nem térítendő támogatást, engedményt vagy kamatmentes kölcsönt adhat. Ennek keretében: aj a dolgozót terhelő előtörlesztéshez vissza nem térítendő módon hozzájárulhat, illetve annak egy részét kölcsön formájában megelőlegezheti; b) a vállalati bérlakás szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett lakásépítési hozzájárulásából, illetőleg lakáshasználatbavételi díjából a 2 1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 14. §-ának (2) bekezdésében, valamint 16. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint engedményt adhat. Ezt az engedményt a munkáltató szerv részesedési alapja (jutalmazási kerete) terhére kell elszámolni és a lakásépítési alapba kell átutalni; c) a lakásépítési alapból nyújtott kölcsön meghatározott részét elengedheti. (2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti engedményt a részesedési alapból (jutalmazási keretből) a lakásépítési alap javára meg kell téríteni, illetve annak összegét a dolgozót terhelő havi törlesztési kötelezettségének megfelelően, havi részletekben kell az OTP-nél vezetett „Lakásépítési alap számla" javára átutalni. (3) A részesedési alapból nyújtott támogatást adó-, vagy társadalombiztosítási járulékalapba beszámítani nem lehet. (4) Az (1) bekezdés szerinti juttatás a Szabályzat rendelkezése szerint elsősorban a munkáltató szervnél eltöltött, illetve eltöltendő huzamosabb munkaviszony (tagsági viszony) kikötése alapján adható. 17. §. A lakásépítés támogatása címén a dolgozónak az e rendeletben foglaltakon felül más támogatást adni nem lehet. 18. §. (1) 7 A munkáltató szerv az általa nyújtott kölcsön ki nem egyenlített összegének megfizetését egy összegben követelheti, illetőleg a 11. §. (1) bekezdésének d) pontja, a 11/A §. és a 16. §. (1) bekezdése alapján nyújtott vissza nem térítendő támogatás, engedmény és kölcsön összegét — a Szabályzatban foglaltak szerint — a dolgozótól részben vagy egészben megvonhatja (visszakövetelheti), ha a dolgozó a megállapodás alapján reá háruló kötelezettségét nem teljesíti. (2) Ha a munkáltató szerv az (1) bekezdésben foglaltak esetén a dolgozótól a támogatást megvonja, illetőleg visszaköveteli, a visszakövetelt öszszeg után a munkáltató szervet a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerinti kamat illeti meg. (3) Nincs helye a visszakövetelésnek abban az esetben, ha a dolgozó a reá háruló kötelezettséget neki fel nem róható, nyomós okból (pl. súlyos betegség, súlyos üzemi baleset) nem teljesítette. (4) A be nem hajtható követelést annak az alapnak a terhére kell leírni, amelyből a támogatás történt. (5) A megállapodásból eredő jogok és kötelezettségek körében, valamint a visszavonással kapcsolatban felmerült vitás ügyekben a munkaügyi, illetve a tagsági vitákra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. 19. §. (1) A tanácsi lakásépítés növeléséhez a 11. § (1) bekezdés b) pontja alapján nyújtott hozzájárulás, illetve a lakásokból való részesedés mértékében a munkáltató szerv és az illetékes városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg községi tanács végrehajtó bizottsága állapodik meg. (2) Bérlő-, illetve vevő-kiválasztási jog esetén a tanácsi bérlakások bérlőit, illetve az értékesítés céljára épített tanácsi lakások vevőit a munkáltató szerv az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú és az 1/1971. (II 8.) É V M számú rendelet szerint választja ki. A kiválasztott bérlő a 2 1971. (II. 8.) Korm. számú és a 2/1971. (II. 8.) É V M—P M számú rendelet 7 A R). 18. §-a (1) bekezdésének a szövege a Rí. 6. §-ának a szövege, amely az eredeti szöveg helyébe lépett.