Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 5. szám

218 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 5. szám b) megyei városban és városban a városi; c) nagyközségben és községben pedig a községi tanács hatáskörébe tartozik. (3) Az általános rendezési tervhez tartozó város- (község-) rendezési előírásokat — az építésügyi szabályzat keretei között, tanácsrendelettel — a fővárosi, a fővárosi kerületi, a városi, illetőleg a községi tanács állapítja meg. ^ (4) Általános rendezési terv hiányában nagyközség és község belterületének határát — az általános rendezési terv jóváhagyására vonatkozó szabály OK alkalmazásával — a községi tanács határozza meg. (5) A jelentősebb részletes rendezési terv jóváhagyása a fővárosi, a városi, illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottságának a hatáskörébe tartozik. (6) A kisebb jelentőségű részletes rendezési tervet — ha jogszabály másként nem rendelkezik — az első fokú építésügyi hatóság hagyja jóvá. 5 A. §. (1) A rendezési tervet elfogadása előtt az érdekelt államigazgatási szervekkel egyeztetni kell, ezt követően pedig közszemlére kell tenni, illetőleg az érdekeltekkel ismertetni kell; ennek során az érdekeltek a rendezési tervre észrevételeket tehetnek. (2) A rendezési terv jóváhagyásra előterjesztéséhez aj a főváros és környéke, továbbá megyei város és város általános rendezési terve tekintetében az építésügyi és városfejlesztési miniszter, b) fővárosi kerület általános rendezési terve tekintetében a fővárosi építésügyi hatóság, c) nagyközség és község általános, illetőleg jelentősebb részletes rendezési terve tekintetében pedig a megyei építésügyi hatóság egyetértése szükséges. (3) Ha a rendezési terv a jóváhagyó szerv működési területén kívüli területre is kiterjed, az általános rendezési terv e részének jóváhagyásához az érintett tanács, illetőleg a jelentősebb részletes rendezési terv esetében a tanács végrehajtó bizottságának egyetértése szükséges. 5 B. §. Az 5. és az 5/A. § rendelkezéseit a rendezési tervek módosítása esetén is megfelelően alkalmazni- kell. Ennek során a fővárosi tanács a főváros és környéke általános rendezési tervét szükség esetén — az alapvető koncepció sérelme nélkül — módosíthatja." 2- §• (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 48 1970. (XI. 24.) Korm. számú rendelet hatályát veszti. Fock Jenő s. k., a Minisztertanács elnöke A Minisztertanács 3 1973. (I. 26.) számú rendelete az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló 7/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről 1- §• A 7/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „3. §. (1) Telepszerű többszintes lakóházépítés (vásárlás) pénzügyi feltételeit — a kivitelezőre és a lebonyolítás módjára tekintet nélkül — a szervezés módja és az építtetők (vásárlók) szerint lakásonként eltérően kell megállapítani. (2) Lakásépítő szövetkezet útján megvalósuló, illetőleg a tanács által kijelölt vevők részére értékesített — az Országos Takarékpénztár beruházásában épített — lakásoknál a) bérből és fizetésből élő, továbbá szövetkezetnél rendszeres munkát végző tagként kereső, valamint nyugdíjas esetében a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költség (eladási ár) ' — 25%-át előtörlesztésként kell megfizetni és — a kérelemnek megfelelő mértékig, legfeljebb azonban 75% erejéig kölcsönt kell nyújtani, — a törlesztési idő a lakásépítő szövetkezet útján megvalósuló lakásoknál 35 év, a tanács által kijelölt vevők részére értékesített — az Országos Takarékpénztár beruházásában épített — lakásoknál 30 év; b) szabadfoglalkozású, illetőleg önálló esetében a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költség (eladási ár) — legalább 30%-át előtörlesztésiként kell megfizetni és — legfeljebb 70° o-a erejéig nyújtható kölcsön, — a törlesztési idő a lakásépítő szövetkezet útján megvalósuló lakásoknál legfeljebb 35 év, a tanács által kijelölt vevők részére értékesített — az Országos Takarékpénztár beruházásában épített — lakásoknál legfeljebb 30 év; c) a kamat mértéke lakásépítő szövetkezet útján megvalósuló lakásoknál a teljes kölcsönösszeg után évi 2%, a tanács által kijelölt vevők részére értékesített — az Országos Takarékpénztár beruházásában épített — lakásoknál a kölcsönösszeg 80°0-áig évi 2%, e határ felett évi 6%. (3) Ha a házastársak egyike szabadfoglalkozású vagy önálló, — a 6/A. § (1) bekezdésében említett eset kivételével — a (2) bekezdés b) pontjában előírt feltételeket kell alkalmazni.