Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 4. szám

4. szám TANÁCSOK „98. Ha a megyében vagy legalább annak nagyobb összefüggő területén (pl. egy tejbegyűjtő körzetben) a gazdaságok és az egyéni szarvasmarhatartók legalább 80%-a részt vesz a gümőkór elleni védekezésben, a megyei állategészségügyi állomás a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztertől a gümőkór megszüntetésére irányuló szabályok alkalmazásának engedélyezését kérheti." 113. „A járási főállatorvos elrendelheti a gümőkórral fertőzött szarvasmarhának állami kártalanítás mellett történő leölését, ha az több tuberkulinra nem reagáló állat egészségét veszélyezteti." 115. „Ha a fertőzésre gyanús szarvasmarhát a fertőzött környezetből való kiemelés után 90—90 napi időközzel két ízben tuberkulinos bőrproóba alá vonják, és annak eredménye kedvező, az állatot gümőkórtól mentesként lehet forgalomba hozni." 123. ... „Ezzel kapcsolatos hiányok észlelése esetén a szállítmányról jelentést kell tennie a berakás helye szerint illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervének." A Szabályzat 24. számú melléklete „D" fejezete 42., 43,, 44. pontja, 45. pontjának második mondata, 53., 54. pontja, 55. pontjának első bekezdése, 60., 61., valamint 94. pontja hatályát veszti. — A Szabályzat 24. számú melléklete E) fejezete 5. pontjának bevezetése, 6. pontjának bevezetése, 8. pontja, 9. pontja, 10. pontja, 11. pontja, 13. pontjának e) alpontja, 14. pontja, 15. pontja, 19. pontjának a) alpontja, s 21. pontjának második mondata helyébe a következő rendelkezések lépnek: 5. „Ha a községi szakigazgatási szerv a betegségről, annak vagy fertőzésének gyanújáról szerez tudomást, köteles" 6. „Ha a betegséget vagy annak gyanúját szállítás közben észlelik, a községi szakigazgatási szerv köteles" „8. Ha a körzeti állatorvos a betegséget vagy annak gyanúját állapítja meg, köteles a járási főállatorvost és a megyei állategészségügyi állomást távbeszélőn haladéktalanul értesíteni és azok megérkezéséig is a) a községi szakigazgatási szerv intézkedéseit a szükséghez mérten kiegészíteni vagy módosítani, b) a zárlat biztosítása céljából a községi szakigazgatási szervnél megfelelő számú polgári őr kirendelése érdekében eljárni és azokat feladatukra kioktatni." „9. Ha a körzeti állatorvos a betegség gyanúját sem állapítja meg, köteles intézkedni a községi szakigazgatási szerv által tett intézkedések hatályon kívül helyezése iránt." „10. A betegség hatóságilag csak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Állategészségügyi és Elelmiszerhigiéniai Főosztálya megbízottjának felülvizsgálata után állapítható meg." KÖZLÖNYE 189 „11. Ha a járási főállatorvos, illetőleg a megyei állategészségügyi állomás a körzeti állatorvos jelentéséből a betegségről vagy annak gyanújáról értesül, köteles a helyszínen vizsgálatot végezni." 13. „A betegségnek vagy gyanújának megállapítása esetén a megyei állategészségügyi állomás köteles" ,,e) gondoskodni a betegség leküzdéséhez kellő számú állatorvos kirendeléséről." „14. Ha a betegség gyanúja-is kizárható, a megyei állategészségügyi állomás köteles a tett intézkedések hatályon kívül helyezése iránt intézkedni. 15. A megyei állategészségügyi állomás jelentése alapján a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Állategészségügyi és Élelmiszerhigiéniai Főosztálya megbízottat küld a helyszínre. Az állategészségügyi állomás, a járási főállatorvos, valamint a kirendelt állatorvosok a védekezési szabályok alkalmazása tekintetében a megbízott rendelkezései szerint kötelesek eljárni." 19. (A községi zárlat szabályai a Szabályzat 163. §-ában foglaltakon kívül a következők:) „a) szarvasmarhát és bivalyt zárlat alatt álló községből kivinni, illetőleg oda bevinni csak a megyei állategészségügyi állomás engedélyével azonnali levágás céljából szabad, községen való átvitel pedig csak vasúton vagy hajón történhetik;" 21. ... „Az esetleg szükséges kivitelhez az engedélyt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Állategészségügyi és Élelmiszerhigiéniai Főosztálya megbízottjának hozzájárulásával a megyei állategészségügyi állomás adja meg." — A Szabályzat 24. számú melléklete F) fejezete 5. pontjának első mondata, 8. pontjának bevezetése és 26. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: 5. „A sercegő üszőkkel fertőzött területek, községek, gazdaságok és udvarok megállapítása és nyilvántartása a járási főállatorvos feladata." 8. „Ha a községi szakigazgatási szerv állatnak sercegő üszkös megbetegedéséről, e betegségre vagy fertőzésre gyanús állapotáról, továbbá sercegő üszök vagy e betegség gyanúja miatt történt levágásáról, leöléséről, vagy elhullásáról szerez tudomástf köteles . . ." „26. Helyi zárlat alatt álló helyről azonnali levágás céljából kedvező eredményű állatorvosi vizsgálat után, a körzeti állatorvos engedélyével fertőzésre nem gyanús állatot vágóhídra ki szabad vinni. A kivitel lábon hajtva is történhetik. Helyi zárlat alatt álló helyről továbbtartás céljából, kedvező eredményű állatorvosi vizsgálat után, a körzeti állatorvos engedélyével ki szabad vinni fertőzésre gyanús olyan állatot, amelyet ser-, cegő üszök elleni vakcinával 6 hónapon belül, de legalább 2 héttel megelőzően igazoltan beoltottak. A kivitel lábon hajtva is történhet.