Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 4. szám

164 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám b) a fogyasztók részére a vásárláskor nyújtott kedvezmények (ajándékáru beszerzési értéke, tárgynyeremény beszerzési értéke, vásárlási visszatérítés) értékét; c) az árukészlet vállalati hatáskörben végrehajtott fogyasztói árleszállításából eredő — az irányárréssel csökkentett — készletérték különbözetét; d) a készleten levő áruk értékesíthetőségét előmozdító — festés, vasalás, tisztítás, átalakítás, javítás stb. — kisebb költségeket; e) a nagykereskedelmi vállalatoknál árukészleteik értékesítésekor igazoltan elérhető — forgalmi adóval és irányárréssel csökkentett — árra való leértékelés miatt keletkező készletérték különbözetet; f) más vállalat Alapjába átadott összeget; g) a nagykereskedelmi vállalat által kiállított, a kiskereskedelmi vállalatnak szóló számlában az „Alap terhére" megjelöléssel, cikkenként, forgalmiadó kulcsonként, vagy a számla végösszegéből adott engedményeket; h) az élelmiszer kiskereskedelemben: — a tej romlásából eredő veszteség, valamint a visszamaradt fogyasztásra alkalmatlan tej tényleges beszerzési ára és az ipar által térített ár közötti különbözetet; — a boltokban megmaradt szárazkenyér és péksütemény tényleges beszerzési és eladási ára közötti különbözetet;" — a rögzített áras élelmiszereknek (pl. sertésfej) nyári idényben történő kiárusítása miatt jelentkező értékkülönbözetét; — a nyesedékhúsok árkülönbözetét. (2) A fogyasztási értékesítő és beszerző szövetkezetek által a tagok vásárlásai után adott visszatérítést — az (1) bekezdés b) pontjától eltérően — a 2/1971. (II. 7.) P M számú rendelet alapján a „Tagsági Érdekeltségi Alap" terhére kell elszámolni. (3) A rögzített (fix) hatósági árformába sorolt áruk időleges kiárusítások és vásárok alatti árengedményes értékesítését, illetve leértékelését az illetékes árhatósági engedélyezi. (4) A készletérték különbözetet az 1. § (2) b) és a 3. § (1) bekezdés c) és e) pontjai esetében leltárral (tényleges fizikai, vagy cikkelemes nyilvántartás esetén a nyilvántartással egyezően) kell megállapítani. 4. §• (1) Az Alap év végi egyenlegét a következő évre át kell vinni. Az Alap a vállalat nyereségét nem növelheti. (2) A Vállalat a felhasználásra nem kerülő Alapot tartós betétként lekötheti. (3) Az alaphiányt a Vállalat az év végén az eredménye terhére köteles elszámolni. 5. §. A belkereskedelmi miniszter a pénzügyminiszterrel és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben, a vállalat felügyeleti szervének, vagy a szövetkezet országos érdekképviseleti szervének javaslatára a mellékletben meghatározott árkockázati kulcstól eltérő árkockázati kulcs alkalmazását, valamint a mellékletben fel nem sorolt Vállalat részére Alap képzését engedélyezheti. 6. §. (1) A Vállalatoknak az Alappal kapcsolatos elszámolások analitikus nyilvántartását úgy kell megszervezniük, hogy a változások készletértékre gyakorolt hatása és az Alapátadás összegszerűsége és annak indokoltsága az ellenőrzések alkalmával mindenkor bizonylatokkal igazolható legyen. (2) Az Alap képzése miatt — ha jogszabály másként nem rendelkezik — az ár nem emelhető. 7. §• E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit 1973. január 1. napjától kell alkalmazni. Egyidejűleg az 1/1969. (II. 2.) BkM számú rendelet hatályát veszti. Dr. Sághy Vilmos s. k., a belkereskedelmi miniszter első helyettese Az igazságügyminiszter 1/1973. (I. 24.) I M számú rendelete a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban A polgári perrendtartás (Pp) 84. §-ának (3) bekezdésében és 88. §-ában foglalt felhatalmazás alapján — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a következőket rendelem: I. KÖLTSÉGMENTESSÉG ÉS ILLETÉKFELJEGYZÉSI JOG l Személyes költségmentesség 1. §• (1) Teljes személyes költségmentesség [Pp 84. § (1) bek.J engedélyezése esetén a felet a Pp 84. §-ában meghatározott kedvezmények teljes egészükben megilletik.