Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)
1973 / 4. szám
162 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám Minisztertanácsi határozat A Minisztertanács 1001/1973. (I. 24.) számú határozata az állami iparban és a kivitelező építőiparban dolgozó munkások és közvetlen termelésirányítók béremeléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1972. novemberi határozatában előírta, hogy az állami ipar és állami kivitelező építőipar munkásainak és művezetőinek bérét 1973. március 1-től átlagosan 8, illetve 6 százalékkal fel kell emelni. A béremelést differenciáltan kell végrehajtani úgy, hogy az nagyobb legyen a magasabb képzettségűeknél, a nehéz fizikai munkát végzőknél, a több-műszakos munkarendben dolgozóknál. Magasabb béremelési lehetőséget kell biztosítani a nagyobbrészt nőket foglalkoztató üzemeknek. Előbbiek végrehajtása érdekében a Minisztertanács a következőket határozza: 1. a) A béremelést — ab) pontban foglalt kivétellel — mindazoknál a vállalatoknál, amelyek a Központi Statisztikai Hivatal 1972. évi ágazati rendszere szerint az állami iparba, illetve az állami kivitelező építőiparba tartoztak, valamint a Minisztertanács által meghatározott, más népgazdasági ágakba tartozó vállalatoknál (üzemeknél) 1973. március 1. napjától kell végrehajtani. b) Az állami iparba és a kivitelező építőiparba tartozó kutató vállalatokra (intézetekre), továbbá az egyesülésekre, mint munkáltatókra e határozat hatálya nem terjed ki. 2. Az 1. a) pontban meghatározott vállalatoknál a) béremelésben kell részesíteni — minden teljes munkaidőben foglalkoztatott a 7/1971. (IV. 1.) Mü M számú rendelet 1—3. melléklete szerint besorolt dolgozót, akit a fennálló statisztikai szabályok szerint a munkás állománycsoportban kell nyilvántartani; — a fizikai" munkát végző, részmunkaidőben foglalkoztatottakat, ide értve az ilyen nyugdíjasokat is; — a 7/1971. (IV. 1.) Mü M számú rendelet 5. melléklete szerint a „Termelésirányító III—IV—V." munkakörökbe sorolt művezetőket, főművezetőket és más elnevezésű, közvetlen termelésirányítást végző alkalmazottakat; b) béremelésben részesíthetők a teljesítménybérben foglalkoztatott szakmunkás-tanulók és a bedolgozók. 3. A népgazdasági áganként számított keretösszeg a) mintegy 80 százalékát úgy kell elosztani a vállalatok között, hogy az fedezetet nyújtson — a szakmunkások és a közvetlen termelésirányítók bérének az iparban 8, az építőiparban 6,5 százalékos, — a betanított- és a segédmunkások bérének az iparban 4, az építőiparban 3 százalékos emelésére; b) fennmaradó részét differenciáltan kell elosztani a vállalatok között, iparvállalatoknál elsősorban az általuk foglalkoztatott nők, a II—III—IV. műszakban dolgozók és a nehéz fizikai munkát végzők vállalati bértömegének arányában, építőipari vállalatoknál a 4. pont szerint. 4. A kivitelező építőipari vállalatok 3. b) pont szerinti keretrészét a felügyeleti szerv differenciálja. Az ágazati miniszter e keretrész felhasználásához — a termelés állóeszközigényességét, a technikai színvonal fejlesztését, valamint az építési feladatok volumenének, összetételének változását és mindezeknek a foglalkoztatott létszámot, annak szakmai összetételét befolyásoló hatását kifejező — differenciálási irányelveket ad ki. 5. A vállalatnak legalább a 3. a) pontnak megfelelő mértékű béremelésben minden olyan dolgozóját részesítenie kell, aki 1973. március 1. napján a 2. a) pont szerinti csoportok valamelyikébe tartozik. Az intézkedés végrehajtása szempontjáéból szakmunkásnak azok tekintendők, akiket a vállalat a rendszeres szeptember havi statisztika előírásai alapján szakmunkásként tartozik jelenteni. 6. A vállalatok béremelési kereteit a felügyeleti szervek állapítsák meg, s azt a belső felosztásra vonatkozó irányelvekkel együtt legkésőbb 1973. január 31-ig közöljék vállalataikkal. 7. a) Minden személyi béren alapuló bérformánál a 3. a) pontban foglaltak figyelembevételével a személyi alapbéreket, darabbérezésnél — az előírt minimális emelés értelemszerű alkalmazásával — a munkadarab alapbérét s a darabbérben dolgozók személyi alapbérét kell emelni. b) Az a) pont szerint megállapított alapbérnek a munkaköri (munka) kategóriára előírt felső bérhatár feletti részét pótlék címén kell folyósítani és alapbérként kell kezelni. 8. a) Törekedni kell a bérpolitikai keret és a saját forrású bérfejlesztés felhasználásának időbeli összehangolására. b) Az 1973. évi, saját forrású bérfejlesztést az egyes állománycsoportok között a munkás-alkalmazott bérek arányában kell elosztani. Ettől a vállalat csak minimális mértékben térhet el. c) A személyi béremelési minimumok [3. a) pont] kielégítése után fennmaradó béremelési keretet és a saját forrású bérfejlesztést az irányelvek alapján, a kereseti arányok javításának figyelembevételével, differenciáltan kell elosztani. d) Az 1973. március havi béreket a felemelt alapbérekkel kell elszámolni. 9. A bérpolitikai intézkedés nyereségmérséklő hatását az üzem- és munkaszervezés javításával, a kapacitások jobb kihasználásával, a termelékenység növelésével, összességében a vállalati eszközök jobb hasznosításával kell ellensúlyozni. 10. Az 1048/1971. (XII. 14.) Korm. számú határozat 1/2—3. pontjának végrehajtása során, az átlagbéreket a bérpolitikai intézkedés hatását figyelmen kívül hagyva kell a vállalatoknak közölni.