Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 3. szám

3. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 157 szempontjából mezőgazdasági ágazatba sorolt társulás (a továbbiakban: mezőgazdasági szövetkezet) az 1972. év végi mérlegadatai alapján köteles meghatározni a tárgyévben folytatott mezőgazdasági és nem mezőgazdasági jellegű tevékenységéből származó árbevételének arányát. (2) A rendelet alkalmazása szempontjából nem mezőgazdasági jellegű tevékenységből származó árbevételnek a Mellékletben meghatározott termékek előállításából és mezőgazdasági ágazaton kívüli értékesítéséből származó árbevételt kell tekinteni. A fel nem sorolt tevékenységekből származó árbevételt mezőgazdasági, illetőleg ehhez kapcsolódó tevékenységből eredő árbevételként kell számításba venni. (3) A rendelet alkalmazása szempontjából mezőgazdasági ágazaton kívüli értékesítésnek minősül mindaz, amit nem mezőgazdasági szövetkezetek vagy állami erdőgazdaságok, nem a mezőgazdasági vagy élelmiszeripari ágazatba, illetőleg a termény és takarmány-felvásárló nagykereskedelem szakágazatba sorolt állami vállalatok részére értékesítenek. (4) Árbevételen a számlázott — fogyasztói árkiegészítéssel és állami visszatérítéssel növelt és forgalmi adóval csökkentett — árbevételt kell érteni. Árbevételnek kell tekinteni a besorolás szempontjából a saját kivitelezésű beruházásnak a számviteli elszámolások szerint aktivált teljesítményértékét, illetőleg a saját tenyésztésű tenyészállatok aktivált értékét is. 2- §• (1) Azok a mezőgazdasági szövetkezetek, amelyekben a nem mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétel a 30%-ot nem éri el: mezőgazdasági szövetkezetnek; azok, amelyekben a nem mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétel 30—50%-ig terjed: mezőgazdasági-ipari szövetkezetnek; azok pedig, amelyekben a nem mezőgazdasági jellegű tevékenységből származó árbevétel az 50°/0-ot eléri vagy meghaladja: iparimezőgazdasági szövetkezetnek tekintendők. (2) Az 1. § szerint végzett számítás alapján a szövetkezetek kötelesek besorolásukat a megyei, fővárosi tanács (a továbbiakban: megyei tanács) végrehajtó bizottságától kérni. A szövetkezet besorolási kérelmét a megyei tanács pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervéhez (a továbbiakban: pénzügyi szakigazgatási szerv) kell előterjeszteni. A pénzügyi szakigazgatási szerv a kérelmet a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóság megyei (fővárosi) hivatalától kért szakvéleménnyel kiegészítve terjeszti a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 30 napon belül határozattal állapítja meg a szövetkezet besorolását és ennek megfelelően a szövetkezet két évig azonos rendszerben köteles adózni. (3) A besorolásnál nem kell figyelembe venni az 1972. december 31-ig a szövetkezet elhatározása alapján felszámolásra kerülő tevékenységekből származó árbevételt akkor sem, ha a felszámolás folyamatosan történik és korábbi szerződéses kötelezettségek teljesítése vagy kárelhárítás érdekében 1973. évre áthúzódik. Nem kell a besorolásnál figyelembe venni az 1972. évről szóló zárszámadási közgyűlési határozattal részben vagy egészben megszüntetett, továbbá a hatósági intézkedések miatt felszámolásra kerülő tevékenységek árbevételét. (4) Az egyszerű társaság (1970. évi 19. számú tvr. 5—7. §-a), illetőleg az egyszerűbb gazdasági együttműködés (1967. évi III. tv. 54. §-a), valamint a mezőgazdasági szakcsoport árbevételét annak a mezőgazdasági szövetkezetnek az árbevételénél kell számításba venni, amelynek keretében a könyvelés történik. 3- §• A mezőgazdasági szövetkezetek és a mezőgazdasági-ipari szövetkezetek a nem mezőgazdasági jellegű tevékenység után továbbra is egységesen termelési adót kötelesek fizetni. 4. §• (1) Az ipari-mezőgazdasági szövetkezetek a nem mezőgazdasági jellegű tevékenységük után termelési adó mellett a költségként elszámolt közvetlen munkadíj után 8% illetményadót, a lekötött állóés forgóeszközök értéke után 5% eszközlekötési járulékot kötelesek fizetni. (2) Az eszközlekötési járulék alapja a tárgyévet megelőző év végi mérlegben szereplő bruttó állóés forgóeszközérték. (3) A járulékot negyedévenként egyenlő részletekben kell befizetni. (4) Az illetmény adót az elszámolt munkadíjak után negyedévenként, a IV. negyedévit a zárszámadás benyújtásával egyidőben kell befizetni. 5- §• (1) Az ipari-mezőgazdasági szövetkezeteknek a nem mezőgazdasági jellegű tevékenységükből elért nyereségüket az ipari szövetkezetekre vonatkozó szabályok szerint kell R- és F-nyereségrészre osztani és az R-nyereségrész után az ipari szövetkezetekre megállapított nyereségadót megfizetni. Az F-nyereségrész adómentes. A jelen rendeletben foglaltak nem érintik a mezőgazdasági szövetkezetek adókötelezettségére és alapképzésére vonatkozó egyéb szabályokat. (2) A nyereség megállapításánál a fel nem osztott költségeket az árbevétel arányában kell felosztani és a tevékenységeket terhelő termelési adót és jövedelemadót nyereségcsökkentő tételként kell figyelembe venni. 6. §• (1) Az ipari-mezőgazdasági szövetkezetek a nem mezőgazdasági jellegű tevékenységük fejlesztésére fordított pénzeszközök 60%-ának megfelelő összeget — az 1972. december 31-én folyamatban levő épület- (építmény-) beruházások kivételével — a