Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 54. szám

54. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1147 Az egészségügyi miniszter 33/1973. (Eü. K. dec. rk.) Eü M számú utasítása a terhességmegszakítás iránti kérelem elbírálásáról szóló 4 1973. (XII. 1.) Eü M számú rendelet végrehajtásáról A 4 1973. (XII. 1.) Eü M számú rendelet (a továbbiakban: Vhr.) végrehajtása tárgyában az érdekelt miniszterekkel országos hatáskörű szervek vezetőivel és a Szákszervezetek Országos Taná­csával egyetértésben az alábbiakat rendelem: 1. §• (Vhr. 1. §-hoz) A terhességmegszakítás iránti kérelmet 1. sz. melléklet* szerinti „Terheszégmegszakítás elbírá­lási lap" című nyomtatványon (továbbiakban: el­bírálási lap) két példányban ke'.l előterjeszteni. 2- §. [Vhr. 2. § (1)—(3) bekezdéséhez] (1) Egészségügyi okból megszakítható a terhes­sége annak a nőnek: — aki az Egészségügyi Minisztérium által enge­délyezett fogamzásgátló eszköz vagy gyógyszer klinikai farmakológiai, illetőleg klinikai vizsgálatá­ban, a vizsgálatot végző intézménnyel együttmű­ködve részt vett és nem kívánt terhessége e vizs­gálati időszak alatt, — akinek terhessége méhen belüli fogamzás­gátló eszköz alkalmazásának időtartama alatt jött létre. (2) Nem él házasságban: a hajadon, továbbá az akinek házasságát felbontották, vagy érvénytelen­nek nyilvánították, és az özvegy. Hat hónap óta folyamatosan különélőnek az a nő tekinthető, aki­nek házasságát nem bontották fel, de a házastársá­val bizonyíthatóan nem él együtt. (3) Szülészeti esemény: az élve, vagy halva szü­lés, a méhenkívüli terhesség, a spontán vetélés és a művi vetélés. A Vhr. 2. § (1) e) pontja alkalma­zása szempontjából a művi vetélés csak akkor ve­hető figyelembe, ha azt a második szülést követően hajtották végre. (4) Különleges szolgálatot teljesítő személyek: a katonai főiskola, a hivatásos tiszthelyettesi iskola, valamint a BM főiskola hallgatói. (5) Nevelt gyermek: a mostoha, a családba fo­gadott és a nevelő szülői megbízás alapján nevelt gyermek. * A mellékleteket az Egészségügyi Közlöny 1973. évi decemberi rendkívüli száma tartalmazza. 3. §. [Vhr. 4. § (1)—(3) bekezdéséhez] (1) Több igazgatási egységben egy összevont bi­zottság szervezése esetén, a bizottság elnökét és tagjait a városi tanács elnöke bízza meg a járási hivatal elnökével egyetértésben. (2) Az első, illetőleg másodfokú bizottságok el­nöki feladatával olyan orvosok bízhatók meg, akik nem szülészeti-nőgyógyászati munkakörben dol­goznak. A bizottság egyik tagja az egészségügyi osztály (csoport) szociálpolitikai csoportjának dol­gozója, illetőleg olyan személy, aki az adott igaz­gatási egység szociálpolitikai kérdéseiben jártas. (3) Az első, illetőleg a másodfokú bizottság akkor határozatképes, ha összetétele megfelel a Vhr. 4. § (1)—(2) bekezdésében foglaltaknak és az ülésen a bizottság valamennyi tagja együttesen jelen van. A határozat hozatal zárt ülésen történik. (4) A bizottságok folyamatos működése ér­dekében az elnök és a tagok megfelelő helyette­sítéséről gondoskodni kell. Az elnököt csak or\/os, a tagokat pedig csak ugyanazon feltételeknek meg­felelő személy (védőnő, jogász stb.) helyettesítheti; a helyettesítés elnökhelyettes, illetőleg póttagok megbízása útján történik. Ha az igazgatási egység­ben több azonos szintű bizottság működik, az egyik bizottság elnöke, illetőleg tagjai a másik bizottság­ban helyettesként eljárhatnak. 4. §. (Vhr. 5. §-hoz) (1) A bizottságok (elnök) egyik alkalommal délelőtt, a másik alkalommal délután tartanak ülést. Az ülések helyét és időpontját a fenntartó tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi felada­tot ellátó szakigazgatási szerv vezetője (a hivatal egészségügyi osztályának vezetője) határozza meg. (2) A bizottságok létesítésére jogosult szervek — pl. a tanácsok (hivatalok, az Egészségügyi Miniszté­rium, a Belügyminisztérium és a Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium — kötelesek gondoskodni arról, hogy az ügyvitelt ellátó dolgozó a bizottság (elnök) ülése időtartamára rendelkezésre álljon, il­letőleg az eljárással kapcsolatos, üléseken kívüli ügyviteli munkát is ellássa. 5. §. [Vhr. 6. § (1) bekezdéséhez] A terhességet megállapító szülész-nőgyógyász szakorvos az elbírálási lap mindkét példányára — a nő személyi igazolványa, a vizsgálat, valamint a bemutatott leletek alapján — bejegyzi, illetőleg bejegyezteti a terhes nő személyi adatait, a terhes­ség hetekben meghatározott időtartamát és szük-

Next

/
Thumbnails
Contents