Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)
1973 / 53. szám
53. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1139 Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha más kártalanításra jogosult (pl. a haszonélvező) személye vagy lakóhelye ismeretlen. b) Ha a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személye, illetőleg lakóhelye ismeretlen, a kártalanítási összeget nem kell kifizetni, s nem is kell bírói letétbe helyezni. Ez a rendelkezés arra az esetre is vonatkozik, ha az ismeretlen helyen tartózkodó személy feltételezhető lakóhelye külföldön van. (A kártalanítási összeget tehát ilyenkor nem kell a belföldi zárolt forintszámlára átutalni.) Előfordul, hogy a kártalanításra jogosult személye, illetőleg lakóhelye utóbb ismertté válik. Ilyen esetben a jogosult az általános elévülési időn — öt éven — belül kérheti a kártalanítási összeg kifizetését a kisajátítást kérőtől. Az említett idő eltelte után a kártalanítási összeget már nem lehet igényelni, s azt a kisajátítást kérőnek az állami költségvetés javára kell befizetnie a 232-901036002. számú, Ng. E. Vegyes bevételek, bevételi számla, Budapest elnevezésű számlára. Más a helyzet, ha a kártalanításra jogosult vagy annak lakóhelye nem ismeretlen, de bizonytalan, hogy a kártalanítási összeget ki jogosult felvenni (pl. a tulajdonjoggal kapcsolatban per folyik, vagy az örökös tulajdonjogát nem tudja hagyatékátadó végzéssel igazolni, mert a hagyatéki eljárás még folyamatban van). Ebben az esetben a kártalanítási összeget bírósági letétbe kell helyezni, s a fizetés a jogosultság tisztázása után a bírósági letétből történik. c) Magánerőből megvalósuló lakóház-, illetőleg üdülőépítés céljára való kisajátítás esetén sokszor problémát okoz az, hogy a kártalanítási összeg kifizetése nagy terhet hárít a tanácsokra. Mivel a kisajátítást követően a telket a tanácsok értékesítik, s az ebből származó bevétel a tanács fejlesztébi alapját illeti meg, ezeket a problémákat a kisajátítás és az értékesítés megjelelő összehangolása útján kell megoldani. Ennek érdekében már a kisajátítási előmunkálatok — így a kisajátítási terv elkészí+ése — alatt tájékozódni kell arra vonatkozólag, hogy a telkeket kik kívánják megvásárolni, s elő kell készíteni a telkek értékesítését. Ezen a módon elérhe+ő az, hogy az értékesítés a kisajátítást követően rövid időn belül megtörténjen, s a telkek eladási ára megfelelően pótolja a kifizetett kártalanítási összeget. 6. Jogi segítségnyújtás Az elhagyott telkek helyzetének rendezésével kapcsolatos ügyekben a helyi tanács végrehajtó bizottságának az a szakigazgatási szerve illetékes, amelynek a 3—5. pontban említett jogszabályok végrehajtása a feladatkörébe tartozik. A rendezés során olyan kérdések is felmerülhetnek, amelyekre a tájékoztató nem tér ki. így a telek állami tulajdonbavételére a táiékoztató 3. pontjában nem említett (pl. a bányák államosításáról vagy a Magyarország és Csehszlovákia közötti lakosságcseréről szóló) jogszabály is lehetőséget adhat, problémák merülhetnek fel a kisajátítási jogszabályok alkalmazásával kapcsolatban, stb. A helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak illetékes szakigazgatási szervei és más hatóságok ezekben az esetekben — az elhagyott telkek helyzetének rendezéséről szóló 2028 1973. (VIII. 22.) Mt. h. számú határozat 1 c pontja alapján — az Igazságügyi Minisztériumhoz és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalához fordulhatnak jogi segítségért. Igazságügyi Minisztérium Minisztertanács Tanácsi Hivatala A Magyar Nemzeti Bank 4/1973. MNB számú körlevele az 1973. decemberi és 1974. januári munkabérfizetési napokról A decemberi és a januári munkaszüneti napokra való tekintettel a 39/1967. (XII. 29.) PM számú rendelet 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Bank — a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — a muhkabérfizetési napokat a következőiképpen határozza meg: 1. Az állami és szövetkezeti gazdálkodó szerveknek az 1973. decemberében és 1974. januárjában esedékes munkabéreket — a 2. pontban foglalt kivétellel — a következő napokon kell kifizetniük: aj a december 21-én, 22-én és 23-án esedékes béreket december 20-án, b) a december 24-én és 25-én esedékes béreket december 21-én, c) a december 26-án, 27-én esedékes béreket december 22-én, d) a december 30-án és 31-én esedékes béreket december 28-án, e) a január 1-én és 2-án esedékes béreket december 29-én. 2. Nem változnak az állami és szövetkezeti építőiparban érvényes 1973. december 22-i, valamint az 1. pontban fel nem sorolt bérfizetési napok. Magyar Nemzeti Bank 700 7/1973. PM VI. számú számviteli közlemény a beruházási tevékenység egységes könyvviteli és statisztikai számbavételéről szóló 700 4/1972. PM VI. számú számviteli közlemény módosításáról A Központi Statisztikai Hivatal Beruházási és Építőipari Statisztikai Főosztályával egyetértésben közöljük, hogy 1974. január 1-vel a 700/4/1972. (PK 4.) PM VI. számú számviteli közlemény V. fejezet 2. és 3. pontja helyébe a következő előírást kell felvenni:
